Nagy-Britannia védelmi offenzívát tervez: Starmer munkahelyeket ígér!

Nagy-Britannia védelmi offenzívát tervez: Starmer munkahelyeket ígér!

2025. június 3-án Keir Starmer brit miniszterelnök bemutatta Nagy-Britannia védelmi stratégiáját a következő tíz évre. A stratégia célja a védelmi felkészültség erősítése, valamint a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac előmozdítása hatalmas fegyverbefektetések révén. A bemutatóra a BAE glasgow-i hajógyárában került sor, ahol bemutatták a kiemelkedő védelmi modernizációs terveket.

A tervezett intézkedések között szerepel lőszergyárak, tengeralattjárók és hadihajók építése, valamint a fegyveres erők, különösen a hadsereg létszámának növelése. Emellett új polgári védelmi erőt kívánnak létrehozni, valamint modernizálni kell a nukleáris elrettentőt. Starmer nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az Egyesült Királyság NATO-n belüli védelmi felkészültségére, és el kíván távolodni elődei, különösen Boris Johnson globális megközelítésétől.

Befektetések a védelmi iparban

Nagy-Britanniában széles körben támogatják a fegyveres erők modernizálását. A Királyi Haditengerészetnek jelenleg 14 nagy hadihajója, 6 rombolója és 8 fregattja van szolgálatban. Hiányoznak azonban a kétéltű partraszálló hajók. A védelmi képességek fenntartható fejlesztése érdekében 2030-ra a kormány 25-re emeli a rombolók és fregattok számát, és 12 Astute osztályú tengeralattjárót épít.

Az új lőszerbe történő befektetések mintegy 7 milliárd eurót tesznek ki, ennek negyedét a szerkezetileg gyenge területeken fektetik be. Ezen túlmenően csaknem 18 milliárd eurót különítenek el az atomfegyverek modernizálására, és négy Vanguard-osztályú tengeralattjárón stratégiai nukleáris rakétákat állomásoztatnak. Starmer miniszterelnök azonban elutasította a nukleáris fegyverek kisebb robbanófejekre való kiterjesztésére irányuló kérést.

Gazdasági kihívások

Bár Nagy-Britanniának kiterjedt fegyverkezési tervei vannak, az ország pénzügyi és strukturális kihívásokkal néz szembe. A brit hadseregnek sürgősen modernizációra van szüksége, és a védelmi kiadásokat 2027-re a bruttó hazai termék (GDP) 2,5%-ára kívánják emelni azzal a céllal, hogy 2030-ra elérjék a NATO 3%-os célját. A védelmi kiadások többletköltsége a becslések szerint legalább évi 16 milliárd euró.

A stratégia részét képezi a keretmegállapodás a kisebb cégekkel, például a védelmi ipar számára alkatrészeket gyártó, eastleigh-i GW Martin gépipari vállalattal. A cég vezérigazgatója, Stuart Yalden a védelmi iparban a kisvállalkozások gazdasági növekedésben betöltött szerepéről beszélt Starmernek. Ugyanakkor kritika éri, hogy a nemzetközi fejlesztési segélyeket jelentősen lefaragják, ami politikai feszültségekhez és lemondásokhoz vezet.

Összefoglalva, az Egyesült Királyság védelmi stratégiája világos irányt mutat, amely a modernizáción és az újrafegyverkezésen és a gazdasági növekedésen keresztül a nemzetbiztonságra egyaránt összpontosít. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Nagy-Britanniának függetlenebbé kell válnia az Egyesült Államoktól a katonai felszerelés és a stratégiai döntések tekintetében a fenntartható védelmi képesség biztosítása érdekében. A kormány jóváhagyását tartósan befolyásolhatja a szociális rendszer forrásfelhasználásának védelmi kiadásokra való átállása.

További információért látogasson el fr.de és tagesschau.de.