Zöld pénz áramlik: Ahol a klíma és a kapitalizmus találkozik!

Zöld pénz áramlik: Ahol a klíma és a kapitalizmus találkozik!

2024-ben a bankok és vagyonkezelő társaságok vezető olajtársaságokba történő befektetései összesen meghaladták a 33 milliárd dollárt. Ezek a vállalatok felelősek a globális üvegházhatású gázok éves kibocsátásának riasztó 18%-áért. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló növekvő nyomás ellenére ezek az alapok olyan nagy pénzintézetek, mint például a JP Morgan, a DWS/Deutsche Bank és a BlackRock által „zöldként” forgalmazott alapokon keresztül áramlanak. A jelentés szerint ez nagy eltérést mutat az éghajlati célok iránti nyilvánosan kinyilvánított elkötelezettség és a szén-dioxid-intenzív iparágakba történő tényleges befektetés között. Voxeurop nyilvánosságra hozták.

A párizsi klímaegyezmény azt a célt tűzi ki, hogy a pénzügyi áramlásokat az alacsony kibocsátású fejlesztésekhez igazítsák. Ennek ellenére sok vagyonkezelő társaság nyilvánosan támogatja a megállapodást, de továbbra is jelentős mértékben fektet be a fosszilis tüzelőanyag-iparba. A pénzügyi intézményeknek különösen az EU pénzügyi piacán kell megfelelniük az EU fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi rendeletének (SFDR), amely átfogó átláthatósági követelményeket ír elő. E rendelet 8. és 9. cikke a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható beruházások előmozdítására vonatkozik, mint pl BaFin leírja.

Pénzügyi hatás és a zöldmosási probléma

A meglévő politikák ellenére az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pénzintézetei a fosszilis tüzelőanyag-befektetések 46%-át teszik ki, ami 9,1 és 6,6 milliárd dollárnak felel meg. Különös aggodalomra ad okot, hogy a tíz legnagyobb fosszilis tüzelőanyagot gyártó vállalatok részvényeit birtokló pénzintézet együttesen 12,6 milliárd dollárt kezel. Ezek a vállalatok felelősek a nyilvánosan forgalmazott fosszilis tüzelőanyag-ipar szén-dioxid-kibocsátásának 80%-áért.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) zöldmosási tilalmára vonatkozó új iránymutatásai megtiltják, hogy azok az alapok, amelyek jelentős fosszilis tüzelőanyagokba fektetnek be, „zöldnek” vagy „fenntarthatónak” jelöljék magukat. Az új irányelvek alkalmazásának határideje 2025. május 21., és egyes vagyonkezelő cégek már átnevezték az alapokat, hogy megfeleljenek a követelményeknek.

Átláthatóság és befektetési minták az SFDR értelmében

Az SFDR előírásai szerint a pénzügyi piaci szereplőknek különböző szempontokat kell nyilvánosságra hozniuk. A 4. cikk különösen a PAI-nyilatkozatot szabályozza, amely leírja, hogy figyelembe veszik-e a beruházásoknak a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt ​​kedvezőtlen hatásait, és ha igen, hogyan. A szénlábnyom közzététele szükséges, ha ezeket a tényezőket figyelembe veszik a döntéshozatali folyamat során. Ha nem, akkor az intézményeknek indokolniuk kell a „tartsd be vagy magyarázd el” elvvel összhangban. A további cikkek többek között a fenntarthatósági kockázatok beemelésére, valamint az ökológiai és társadalmi jellemzők nyilvánosságra hozatalára vonatkozó konkrét követelményekre vonatkoznak.

A BaFin figyelemmel kíséri ezen kötelezettségek betartását a pénzügyi piacon, és már megfelelő megoldásokat is bemutatott a fennálló problémákra. Az elemzők kétségbe vonják, hogy a befektetők milyen hatással lehetnek a vállalatok klímacéljaira, miközben sok olaj- és gázipari vállalat még mindig nem mutat be olyan üzleti tervet, amely összhangban van a nemzetközi klímacélokkal.

Ebben az összetett helyzetben továbbra is kulcsfontosságú marad a közönség iránymutatása a vagyonkezelő társaságok tényleges és bejelentett befektetési stratégiáival kapcsolatban. Nagyobb nyomásra lesz szükség a vállalatokra, hogy valódi változást érjenek el a fenntartható finanszírozási stratégiák irányába.