A Zöldek figyelmeztetnek: A különleges eszközökkel fennáll a visszaélés veszélye!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Tudja meg, hogyan használják fel az 500 milliárd eurós különalapot klímavédelmi, infrastrukturális és gazdasági beruházásokra.

A Zöldek figyelmeztetnek: A különleges eszközökkel fennáll a visszaélés veszélye!

Egyre felgyorsul a vita az újonnan létrehozott speciális alapról Németországban. A közelmúltban elfogadott, az adósságfék lazítását célzó alaptörvény-módosítások hátterében a zöldek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a különalap forrásait nem lehet a tervek szerint felhasználni. Ez különösen igaz azokra a beruházásokra, amelyek eredetileg a klímavédelmet és a gazdaság átalakítását hivatottak elősegíteni. A fekete-vörös koalíció hatalomra kerülése előtt a zöldek kulcsszerepet játszottak e speciális alap létrehozásában.

A zöldpárt vezetője, Katharina Dröge a kormány esetleges szószegésére figyelmeztet, aminek súlyos következményei lehetnek a gazdaságra, az infrastruktúrára és a klímavédelemre nézve. Aggodalmukat Steffen Meyer pénzügyi államtitkár körlevele indokolja, amelyben arra kérik a minisztériumokat, hogy csökkentsék költségvetésüket a különalapból finanszírozott intézkedésekre. Lars Klingbeil (SPD) pénzügyminiszter visszautasítja a vádakat, és hangsúlyozza, hogy a költségvetés 10%-át beruházásokra kell fordítani.

A speciális alap háttere

A speciális alap összértéke 500 milliárd euró, ebből 100 milliárd euró a Klíma- és Transzformációs Alapba (KTF) folyik be. Ezt az alapot eredetileg 2011-ben „Energia és Klíma Alap” néven alapították, majd 2022-ben átnevezték Németország klímasemleges átalakulásának támogatására. Az új szabályozással és az egész németországi klímavédelemmel a KTF kész jelentős beruházásokat elősegíteni a gazdaság klímabarát átalakítására.

A 2025-ös gazdasági terv 25,47 milliárd eurós KTF bevételt és kiadást irányoz elő. A bevétel a CO2-árazásból és a kibocsátási tanúsítványok árveréséből származik. A bevételi források a következők:

  • CO2-Bepreisung: 15,41 Milliarden Euro
  • Versteigerung von Emissionszertifikaten: 6,74 Milliarden Euro

A 2025-ös tervezett kiadások a következők:

  • Gebäude: 14,36 Milliarden Euro (z.B. für klimafreundliche Heizungen)
  • Mobilitätswende: 1,58 Milliarden Euro (z.B. für E-Ladesäulen)
  • Industriestrom: 3,3 Milliarden Euro (für stromintensive Unternehmen)

Kritika és kihívások

A megtett lépések ellenére vannak kritikus hangok. A közgazdászok hangsúlyozzák, hogy a biztosított 100 milliárd euró nem elegendő a finanszírozási hiány megszüntetésére. Christoph Bals a Germanwatchtól azt követelte, hogy a KTF kiadásainak legalább 10%-át a nemzetközi klímafinanszírozásra fordítsák. A közszférának évente 37-52 milliárd euróval többet kell befektetnie, hogy 2045-re megfeleljen a klímasemlegesség követelményeinek.

A különalap intenzív tárgyalások utáni támogatásával a zöldeknek le kell küzdeniük a félelmeket is, hogy a pénzt esetleg „ügyfélajándékokra” használják fel. Ezenkívül az önkormányzatoknak hőterveket kell benyújtaniuk a háztartások fosszilis földgáztól való mentesítése érdekében, ami további lépést igényel. A klímasemlegesség költségeit 2045-re 2,32 és 2,62 billió euró között becsülik, a kormányzati részesedés pedig körülbelül 800 milliárd euró.

E bizonytalanságok közepette a megkérdezettek 50%-a az 500 milliárd eurós speciális alapot tartja a megfelelő választásnak, ugyanakkor hangsúlyozza az átláthatóság és az elkötelezettség biztosításának szükségességét a források felhasználása során.

Összességében a helyzet továbbra is feszült, és a pénzeszközök helyes felhasználásáról szóló vita továbbra is fontos szerepet fog játszani a politikai napirendben.

További információkért lásd Rail.de és ZDF.de.