A zöldek azzal vádolják Klingbeilt, hogy megszegte szavát – a finanszírozási vita eszkalálódik!

A zöldek azzal vádolják Klingbeilt, hogy megszegte szavát – a finanszírozási vita eszkalálódik!

A Zöldek 2025. május 23-án éles kritikát fogalmaztak meg Lars Klingbeil pénzügyminiszter (SPD) és Friedrich Merz kancellár (CDU) költségvetési terveivel kapcsolatban. Felix Banaszak pártelnök szava megszegésével és költségvetési trükközéssel vádolja a kormánykoalíciót. Arra figyelmeztet, hogy a Klíma- és Átalakulási Alap (KTF) tervezett megszorításai veszélyeztethetik a gazdasági alapokat.

Banaszak hangsúlyozza, hogy a Zöldek jóváhagyása egy 500 milliárd eurós, hitelből finanszírozott infrastrukturális és klímavédelmi különköltségvetés létrehozásához attól a feltételtől függött, hogy ezeket a forrásokat a szokásos szövetségi költségvetésen felül fektetik be. Ezek a garanciák most kétségesnek tűnnek, megrendítve a zöldek koalícióba vetett bizalmát.

A költségvetési tervek kritikája

A zöldek aggodalmai nem alaptalanok. Aggodalomra ad okot, hogy az infrastrukturális és klímavédelmi speciális alapból származó pénzeket visszaélhetik. Banaszak arra kéri a kormányt, hogy legyen megbízható és legyen bátor befektetés Németország versenyképességének biztosítása érdekében. A megállapodások szerint 400 milliárd eurónak kell befolynia az infrastruktúrába, 100 milliárd eurónak pedig a klímabarát átalakításba.

A Pénzügyminisztérium ugyanakkor alaptalannak tartja a kritikát. A speciális alapból évi tízmilliárd eurós tervezett allokációt jelez a KTF-nek 2025 és 2034 között, a szakértők azonban problémákat látnak abban, hogy egyes kiadási programokat a szövetségi költségvetésből a KTF-hez helyeznek át, ami a szükséges finanszírozásnak csak kis részét fedezi.

Részletek a speciális alapról

E viták keretében a Szövetségi Tanács már jóváhagyta az adósságcsomagot, amely az alaptörvény (GG) módosítását tartalmazza. Ez a kiigazítás úgy korlátozza az adósságféket, hogy bizonyos kiadásokat – így a védelmi, a polgári és polgári védelmet, valamint a hírszerző szolgálatokat – már ne kelljen a bruttó hazai termék 1 százalékától elszámolni. Ennek keretében 500 milliárd euró értékben új, infrastrukturális és klímasemlegességi alapot hoznak létre.

Ebből az 500 milliárd euróból 100 milliárd euró a klíma- és átalakulási alapba folyik be, további 100 milliárd euró pedig a szövetségi államok rendelkezésére áll. A változtatások végrehajtásához azonban a Bundestag alapító törvénye szükséges. A tervezett beruházásoknak is „kiegészülniük” kell a normál költségvetési gazdálkodáson, azaz a szövetségi költségvetés beruházási hányadának meg kell haladnia az összes kiadás 10%-át külön források nélkül.

A pénzeszközök konkrét felhasználását még nem határozták meg. Ezzel összefüggésben figyelemmel kísérik a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós tárgyalásokat. A támogatásra jogosult infrastruktúra számos területet lefed, beleértve a polgári és polgári védelmet, a közlekedési infrastruktúrát, a kórházi beruházásokat, az energetikai infrastruktúrát, az oktatási és tudományos infrastruktúrát, valamint a digitalizációt.

A speciális alapból finanszírozási igényekre pályáznak többek között a Deutsche Bahn, amely 148 milliárd euróra pályázott vasúti infrastruktúrára. Az egészségügyben a speciális alapból részben finanszírozható lenne a kívánt kórházreform is. Beruházást terveznek az iskolák digitalizálásába, valamint az iskolaépületek és a bölcsődék építésébe és felújításába is. A magáncégeknek is lehetőségük van részt venni ebben a speciális alapban közbeszerzési szerződések és finanszírozási programok révén.

Az alapok felhasználásának konkrét tervezése azonban továbbra is a jövőbeli szövetségi kormánytól és a megfelelő parlamenti csoportoktól függ. Kiderül, hogy a kormány teljesíteni tud-e mind a zöldek, mind a polgárok által támasztott igényeket és elvárásokat.

A zöldek kritikájáról és az aktuális költségvetési tervekről bővebben lásd Digital Daily valamint a speciális alap elemzése Taylor Wessing.