Kereskedelmi válság: a nyugati cégek kivonulnak Kínából!

Kereskedelmi válság: a nyugati cégek kivonulnak Kínából!

Az emelkedő vámok, valamint a Kína és a nyugati országok közötti kereskedelmi konfliktusok kapcsán számos vállalat és jövőbeli kilátásaik forognak kockán. A tarifákkal kapcsolatos fejlemények jelentős mértékben érintik a külföldi cégeket, különösen a nyugati cégeket, amelyek magas nyereséget értek el és növelték piaci részesedésüket Kínában. Az EU növekvő aggodalmának adott hangot Kína gazdasági ereje miatt, és úgy látja, hogy ez fenyegetést jelent iparának versenyképességére nézve. Ez különösen jól látszik az emelkedő tarifákon, amelyek megnehezítik a nyugati cégek hozzáférését származási országaikhoz, és ösztönzik a migrációt az alternatív piacokra.

Kína az 1979-es gazdasági reformok óta a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzerőjévé vált, a külföldi befektetések mára elérik a lenyűgöző 3,66 billió USD-t. Több mint 400 000 külföldi befektetésű cég van bejegyezve Kínában, amelyek több mint 50 millió embert foglalkoztatnak. E pozitív eredmény ellenére a nyugati vállalatokra az új vámok és protekcionista intézkedések miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a termelést külföldre helyezzék át.

Visszavonulás és átorientáció

Az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúnak, amely 2018-ban kezdődött kölcsönös vámemelésekkel, messzemenő következményei vannak. Az Egyesült Államok akár 25%-os vámot is kivetett a Kínából származó különféle termékekre, és arra kényszerítette az olyan vállalatokat, mint az Apple, hogy növeljék termelési költségeiket, és ezek egy részét áthárítsák a fogyasztókra. Erre a helyzetre való tekintettel sok nyugati vállalat már azt tervezi, hogy Kínából Vietnamba és Indiába helyezi át gyártóüzemét. Például az Apple 2023-ban 7%-kal növelte az iPhone-gyártást Indiában, a Nike pedig többet fektet be vietnami és indonéziai gyáraiba.

Ez az elmozdulás összhangban van Kína „Made in China 2025” stratégiájával, amelynek célja, hogy támogassa a helyi vállalatokat a stratégiai ágazatokban, és pótolja a nyugati cégek kivonulása miatt keletkezett hiányosságokat. A nyugati vállalatoknak egyre sürgetőbbé válik, hogy Kínán kívül alternatív és megbízható ellátási láncokat keressenek. Türkiye potenciális helyszínként szerepel.

További kihívások és veszélyek

A nyugati vállalatok előtt álló kihívások nem csupán a növekvő költségek és a piacra jutási korlátozások, hanem az ellátási lánc kockázatai és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos problémák is. Sok elemző rámutat arra, hogy Kína gazdasági mérete és stratégiai jelentősége miatt továbbra is nehéz a teljes kilépés a kínai piacról. A geopolitikai feszültségek ezért rugalmas és kockázatközpontú stratégiákat igényelnek a kihívásoknak való hatékony megfelelés érdekében.

Ezenkívül az EU a közelmúltban további adókat vetett ki a Kínából érkező elektromos járművekre a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Ezek az adóintézkedések válasz arra, hogy a kínai vállalatok olyan támogatásokból részesülnek, amelyek versenyelőnyt biztosítanak számukra az európai piacon. A versenyképességgel kapcsolatos aggodalmak, valamint a Kína, az USA és Európa közötti feszült kereskedelmi helyzet rávilágít e nemzetközi gazdasági kapcsolatok összetettségére és az elmúlt években kialakult meghatározó kereskedelmi konfliktusokra.

A számos iparágat – köztük a gépgyártást, az üzemmérnökséget, az elektrotechnikát és a vegyipart – érintő jelentős kihívások világossá teszik, hogy a szabad kereskedelem vége látható. Gazdasági elemzők szerint a fogyasztási cikkek elérhetősége tovább korlátozódhat, az árak emelkedhetnek, ami az egész világgazdaságot terheli és bizonytalanságot okoz.