Klímaválság Afrikában: A szélsőséges időjárás életeket és termést veszélyeztet!

Klímaválság Afrikában: A szélsőséges időjárás életeket és termést veszélyeztet!

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az afrikai éghajlat helyzetéről szóló 2024-es jelentésében az elmúlt évtized volt Afrika legforróbb éve. A jelentés sürgősen figyelmeztet az éghajlati válság messzemenő következményeire, amely fokozza a szélsőséges időjárást, az éhezést, a bizonytalanságot és az elvándorlásokat. Különös aggodalomra ad okot, hogy 2024 az egyik legmelegebb év a magas tengerfelszíni hőmérséklet és a tengeri hőhullámok miatt. Ezek a fejlesztések hatalmas kihívást jelentenek a mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság, a vízellátás, valamint a lakosság egészsége és oktatása számára.

Afrikát 2024-ben szélsőséges időjárási események tapasztalták, mint például heves esőzések, árvizek, trópusi ciklonok, aszályok és hőhullámok. A jelentés rávilágít a mezőgazdaság és a környezet előtt álló kihívásokra, és konkrét példákat mutat be. Afrika déli részén olyan országokat, mint Malawi, Zambia és Zimbabwe pusztító aszályok sújtottak, míg ott a gabonatermés 16%-kal elmarad az ötéves átlagtól. A Kariba-tó alacsony vízállása áramkimaradásokhoz és gazdasági zavarokhoz is vezetett.

Extrém időjárási események és következményeik

Kelet-Afrikában a márciustól májusig tartó heves esőzések súlyos áradásokat okoztak Kenyában, Tanzániában és Burundiban. Ezek a természeti katasztrófák több száz ember halálát okozták, és több mint 700 000 embert érintettek. Nyugat- és Közép-Afrikában több mint négymillió ember szenvedett áradásokat, amelyek szintén több száz emberéletet követeltek, és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására. Észak-Afrika zsinórban a harmadik átlag alatti gabonatermést érte el, a marokkói termelés riasztóan 42%-kal esett az ötéves átlag alá.

A WMO sürgősen több beruházást szorgalmaz az infrastruktúrába, az adatmegosztásba és az integratív szolgáltatásokba a korai figyelmeztető rendszerek megerősítése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség előmozdítása érdekében. Ezzel összefüggésben egy kairói székhelyű kontinentális űrügynökséget hoztak létre, amelynek célja a nemzeti űrprogramok egységesítése. Ennek célja az éghajlati adatok jobb gyűjtése és cseréje, ami a jelenlegi válsághelyzetben rendkívül fontos.

Az éghajlatváltozás és az élelmezésbiztonság kapcsolata

Az éghajlatváltozás nemcsak az időjárási mintákat befolyásolja, hanem komoly hatással van a régió élelmezésbiztonságára is. A FAO szerint az élelmiszerek hozzáférhetőségét, elérhetőségét és minőségét súlyosan befolyásolja az éghajlatváltozás, ami tovább rontja az amúgy is törékeny életkörülményeket számos afrikai országban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete is kiemeli, hogy az éghajlati kockázatok és a gazdasági kihívások kombinációja súlyosbodó élelmiszerválsághoz vezet.

Egy másik bonyolító tényező az éghajlatváltozás miatt növekvő zoonózisok kockázata, amely a fertőző betegségek továbbterjedését okozhatja. Ez komoly közegészségügyi problémát jelent, és növeli a gyermekek és más veszélyeztetett csoportok sebezhetőségét. Az UNICEF és más szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a szükséges klíma- és egészségügyi politikák gyakran nem gyerekbarátok, tovább bonyolítva a fiatalabb generációk helyzetét a régióban.

Tekintettel ezekre a kihívásokra, az afrikai országoknak nemcsak technológiai innovációkra van szükségük, mint például a mesterséges intelligencia és a fejlett időjárási modellek alkalmazása, hanem átfogó stratégiára is szükségük van a klímaválság leküzdésére. A WMO jelentése az ötödik a különböző meteorológiai szolgálatok és nemzetközi intézmények együttműködésén alapuló sorozatban, és a helyzet sürgősségére hívja fel a figyelmet.