A klímavédelem, mint növekedési motor: lehetőségek a gazdaság és a környezet számára!

A klímavédelem, mint növekedési motor: lehetőségek a gazdaság és a környezet számára!

A közelmúltban Berlinben tartott konferencián az OECD és az UNDP új jelentést mutatott be, amely kiemeli az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések gazdasági életképességét. A tanulmány megállapításai szerint hangsúlyozzák, hogy az ambiciózus klímapolitika nemcsak a CO₂-kibocsátás csökkentését segíti elő, hanem a gazdasági növekedés motorjaként is működik. Az éghajlat- és energiapolitikai célokat a fenntartható fejlődés lehetőségeinek kell tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a globális éghajlati célok elmaradnak a várakozásoktól, és a CO₂-kibocsátás tovább emelkedik. 2024-ben új, magas CO₂-kibocsátást regisztráltak, ami jól mutatja a hatékony klímapolitika sürgősségét.

2025-re a Párizsi Megállapodást aláíró államok kötelesek új éghajlati terveket (NDC) benyújtani. Eddig 197 államból csak 22 nyújtotta be ezeket az új terveket. A jelentés azt sugallja, hogy az ambiciózusabb NDC-k 2022 és 2040 között körülbelül 60%-kal növelhetik a globális GDP-t. Hosszú távon az előrejelzések szerint a GDP 2050-re 3%-kal, az évszázad végére pedig akár 13%-kal is nőhet. Ezzel szemben a klímapolitikával kapcsolatos tétovázás 2030-ra 0,75%-kal csökkentheti a globális GDP-t, míg az európai szélsőséges időjárási események 2050-re évi 2,3%-os csökkenést okozhatnak.

Klímaváltozás és gazdasági kihívások

A jelentések az úgynevezett klímafordulópontok, például a jégtakarók olvadása által fenyegetett gazdasági károkra figyelmeztetnek. Ezeket a fejleményeket komolyan kell venni a jövőbeni károk elkerülése érdekében. Az OECD főtitkára hangsúlyozza, hogy a növekedési és a klímacélok összeegyeztethetők. A 2025-ös NDC-ciklusra vonatkozó ajánlások végrehajtásához azonban erős politikai elkötelezettség, az éghajlati és fejlesztési célok jobb koordinációja és a magánszektor bevonása szükséges.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések sürgőssége az európai éghajlatvédelmi politikában is rendkívül fontos. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) jelenlegi jelentései szerint az EU célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése és az ahhoz való alkalmazkodás elősegítése. Az olyan nemzetközi éghajlatvédelmi politikák, mint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, kulcsfontosságúak az európai erőfeszítések és stratégiai döntések szempontjából.

Megújuló energia és jövőbeli célok

2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban körülbelül 3 millió kilotonna CO₂-egyenértéket tett ki. Az energiaszektor a kibocsátás 26%-át, a közlekedés 22%-át, az ipar 22%-át, az épületek 13%-át, a mezőgazdaság 12%-át adja. Az EU 2020-ban túlteljesítette klímacéljait, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését írták elő 1990-hez képest. Ezt elsősorban a koronavírus-járvány hatásai tették lehetővé, valamint megvalósult a megújuló energia részarányának 20%-ra emelése és az energiahatékonyság 20%-os növelése.

A 2018. november 18-án közzétett „Tiszta bolygót mindenkinek” hosszú távú stratégiájával az EU 2050-re nulla nettó üvegházhatású gázkibocsátás elérését tűzte ki célul. A stratégia központi pillére Ursula von der Leyen programjának és a 2019 decemberében elfogadott Európai Zöld Dealnak. A nemzeti energia- és klímavédelmi tervek a kötelező tagállami célok (NECP) megvalósítása. 2021 júliusában fogadták el az EU klímatörvényét, amely megteremti az üvegházhatású gázok 2050-ig történő semlegességének jogalapját.

Összefoglalva, az éghajlatvédelem nemcsak a környezet, hanem a gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú. Továbbra is kulcsfontosságú, hogy minden állam kivegye a részét a hatékony éghajlat-politika végrehajtásából a gazdasági és környezetvédelmi célok elérése érdekében. Az ismételt és elkötelezett politikai fellépés elengedhetetlen a fenntartható jövő biztosításához.