Klingbeil beruházás-ösztönzést tervez: 500 milliárd az éghajlatra és az infrastruktúrára!

Klingbeil beruházás-ösztönzést tervez: 500 milliárd az éghajlatra és az infrastruktúrára!

Az SPD vezetője, Lars Klingbeil pénzügyminiszter átfogó beruházás-ösztönzést jelentett be Németország számára, amelyet az alapköltségvetésből, valamint a speciális alapból és a Klíma- és Átalakítási Alapból (KTF) finanszíroznak. Ez 2025. május 28-án volt Gyógyszertár Adhoc bemutatott. Klingbeil kifejtette, a beruházásokat csaknem 50 százalékkal kell növelni az előző évhez képest. A különalapból 2029-ig összesen 150 milliárd eurót különítenek el, amelyet 500 milliárd euróra különítenek el tizenkét éves futamidővel, és elsősorban infrastrukturális és klímavédelmi projektekre szánják.

A költségvetési tervezet, amelyet június 25-én fogad el a kabinet, törvényt is tartalmaz a különalap végrehajtásáról. A kritikus hangok, különösen a Zöldek részéről, aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a speciális alapot csak a költségvetési lyukak „betömésére” fogják használni. Klingbeil azonban visszautasította ezeket az állításokat, és megismételte, hogy az alapköltségvetésben legalább tíz százalékra kell emelni a beruházási rátát, ami 2025-re és 2026-ra várható.

Kritika és követelmények

A gazdasági társaságok gyorsabb tervezési és jóváhagyási eljárásokra szólítanak fel, hogy biztosítsák a speciális alap hatékonyságát. Az eredetileg 2011-ben „energia- és klímaalapként” alapított KTF-et évi tízmilliárd euróval kívánják megerősíteni. Ezt az alapot a kibocsátáskereskedelemből és a nemzeti CO2-árazásból származó bevételből finanszírozzák. A 2025-ös gazdasági terv 25,47 milliárd euró bevételt és kiadást irányoz elő, melynek fő forrása a CO2-árazásból és a kibocsátási engedélyek árveréséből származó bevétel. ZDF.

A KTF tervezett kiadása 14,36 milliárd eurót tartalmaz épületekre, 1,58 milliárd eurót a mobilitási átállásra és 3,3 milliárd eurót az ipar támogatására az emelkedő áramárak miatt. Ezek a beruházások a hidrogéngazdaság bővülését és az ipar dekarbonizációját is hivatottak elősegíteni. 2024-re 58,22 milliárd eurós bevételt és kiadást terveznek, ebből 29,01 milliárd euró a tartalékokból származik.

Ellentmondó hangok a politikából

A Zöldek tárgyalások után hagyták jóvá a különalapot, nagyobb hangsúlyt fektetve a klímavédelemre. Megújítják azonban a tervekkel kapcsolatos kritikáikat, mert attól tartanak, hogy évente akár 50 milliárd eurót is újraelosztanak a fogyasztói kiadásokra. A baloldal szintén nem tartja megfelelőnek Klingbeil bejelentéseit, és színleltnek minősíti őket.

A Bundestag egy milliárd dolláros adósságcsomagot is jóváhagyott, amely azonban nem tudja bezárni a finanszírozási hiányt, hanem tizenkét évre kell szétosztani. Szakértők becslése szerint a közszférának évente 37-52 milliárd euróval többet kellene befektetnie ahhoz, hogy 2045-re elérje a kívánt klímasemlegességet. Az átalakítás költségeit 2,32 és 2,62 billió euró között becsülik, az államnak pedig körülbelül 800 milliárd eurót kell fedeznie.

Van azonban pozitív támogatás is. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 50 százaléka helyesnek tartja az 500 milliárd eurós különalapot. Továbbra sem világos azonban, hogy a milliárdokat pontosan hogyan fogják felhasználni, és hogy egyszerűen „ügyfélajándékként” végződnek-e.