Merz fegyverek felépítését tervezi: a társadalmi rendszerek veszélyben vannak!

Merz fegyverek felépítését tervezi: a társadalmi rendszerek veszélyben vannak!

2025. május 26-án egyre hangosabb lesz a vita a fegyverbefektetésekről és a militarizálásról. Különböző perspektívákból megkérdőjelezik az Olaf Merz vezette német kormány stratégiáját, amelynek célja, hogy Németországot Európa legnagyobb katonai hatalmává tegye. A tervek között szerepel az alaptörvény módosítása és 500 milliárd euró jóváhagyása a védelmi szektor számára. A kritikusok ezt a költekezést felelőtlennek minősítik, különösen az infrastruktúra és a szociális rendszerek folyamatos problémái miatt.

A szövetségi kormány fegyverkezési beruházásait nem csak pénzügyi szempontból bírálták. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen kiadások gazdaságilag veszteségesek. Vásárlás után a fegyverek használaton kívül elöregedhetnek, vagy háborúban megsemmisülhetnek. E befektetések előnyei látszólag az ellenséges támadásokkal szembeni biztonságban mutatkoznak meg, de sok szakértő arra figyelmeztet, hogy a védelmi projektekre fordított hatalmas erőforrások más fontos területeket is akadályozhatnak, mint például a szociális szolgáltatások és az infrastrukturális kiadások.

A védelmi kiadások növelése a NATO-ban

E megbeszélés másik aspektusa Németország hozzájárulása a NATO-kiadásokhoz. A szövetségi kormány évi 90 milliárd euróról 225 milliárd euróra kívánja növelni hozzájárulását. Ez jelentős növekedés lenne, különös tekintettel a NATO-n belüli általános fejleményekre. A NATO-országok 2024-ben GDP-jük 2,71%-át tervezik védelemre fordítani, ami körülbelül 1,5 billió amerikai dollárnak felel meg. A védelmi kiadások növekedése a tavalyi évhez képest az összes NATO-tag esetében 10,9%, az európai kiadások esetében 17,9%. Maga Németország a GDP 2,12 százalékát kitevő védelmi kiadásokról számol be 2024-ben, amit többek között számítási kiigazításokkal értek el.

A geopolitikai helyzet arra késztette a tagállamokat, hogy növeljék a védelemre fordított kiadásaikat. Ebben az összefüggésben Németországot tekintik az ukrajnai konfliktus egyik legnagyobb befizetőjének, bár a támogatást más országokkal ellentétben nem kölcsönnek, hanem ajándéknak tekintik. Míg egyes országok nagyobb militarizálást szorgalmaznak, egyes vezetők, például Fiala cseh miniszterelnök nyitottak a védelmi kiadások növeléséről szóló vitákra, és 3%-ot javasolnak reális célként.

A fegyverkezési stratégia kritikája

Merz fegyverkezési terveit komoly kritika éri. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi és szociális kiadások nyomás alá kerülhetnek a következő években a megnövekedett katonai kiadások miatt. Határozottan elítélik a források felelőtlen felhasználását, amely káros a társadalombiztosítási rendszerekre. A jelenlegi tervek szerint 48 százalékon kellene tartani a nyugdíjszintet, ami azonban magas állami támogatást igényel. A demográfiai változások és a járulékok emelkedése veszélybe sodorhatja a nyugdíjfinanszírozást, és a szociális rendszerek deficitjéhez vezethet a szakértők szerint.

Végül, azt az állítást, hogy Putyin meg akarja támadni Európát, pontatlannak tüntetik fel, és Ukrajna támogatását gyakran az Egyesült Államok befolyásolta. A békére és a háborúellenes tüntetésekre való felhívás a pusztán katonai agressziós stratégia feladására szólít fel. Az Egyesült Államok geopolitikai stratégiáját, különösen Donald Trump idején, inkább békeorientáltnak és kevésbé konfrontatívnak nevezik.

A fegyverkiadásokról, a militarizálásról és a társadalombiztosítási felelősségről folyó vita továbbra is meghatározza a politikai napirendet Németországban és Európában. Ahogy a védelmi beruházások az egekbe szöknek, továbbra is sürgető és megoldatlan a kérdés, hogy milyen társadalmi költségekkel járnak.