Bérletplafon: 2029-ig történő meghosszabbítás heves vitákat vált ki!

Bérletplafon: 2029-ig történő meghosszabbítás heves vitákat vált ki!

2025. május 29-én döntő lépés történt Németország lakáspolitikájában. A fekete-piros kabinet elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a lakbér felső határának négy évvel, 2029-ig történő meghosszabbítását célozza. Ez a lépés különösen fontos, mivel a bérleti díjak ellenőrzése a hosszabbítás nélkül ez év végén lejárt volna. rnd.de beszámol arról, hogy ennek a szabályozásnak az a fő célja, hogy megvédje a bérlőket a szűk lakáspiaccal rendelkező területeken a túlzott bérleti díjak emelésétől.

A bérleti plafon részeként a bérbeadók nem állapíthatnak meg új bérleti díjak 10 százalékánál nagyobb mértékben a helyi összehasonlító bérleti díj felett. Annak eldöntése, hogy alkalmazzák-e a bérleti plafont, és hol, a szövetségi államok felelőssége, amelyeknek megfelelő indoklást kell adniuk. Jelenleg a németek körülbelül 30 százaléka él olyan régiókban, ahol a lakbérszabályozás érvényes.

Politikai jóváhagyás és kritika

Stefanie Hubig szövetségi igazságügyi miniszter (SPD) hangsúlyozza, mennyire fontos a bérlők jogi védelme, miközben az ingatlanszektor ellenállását hangoztatja a bérleti díj felső határával szemben. Dirk Salewski, a BFW elnöke kudarcos lakáspolitikának minősíti a szabályozást, és azzal érvel, hogy gátolja a klímavédelmi beruházásokat és megnehezíti a gazdasági műveleteket. Ezt a kritikát erősíti, hogy a koalíciós partnerek között kiújult vita a lakbérszabályozásról elodázta a jogalkotást.

A jelzőlámpás koalíció eredetileg hosszabb, 2029 végéig tartó meghosszabbításban állapodott meg koalíciós szerződésében, ami még inkább hangsúlyozza a jelenlegi megállapodás fontosságát. Marco Buschmann (FDP) igazságügyi miniszter terjesztette elő a törvénytervezetet, miután kezdetben nem volt hajlandó meghosszabbítani. tagesschau.de megjegyezte, hogy ez a megállapodás a koalíciós partnerek között szükséges, de nem elégséges intézkedés.

Jövőbeli kihívások

Az új törvényjavaslat magasabb követelményeket ír elő az államok kormányai számára, hogy indoklást adjanak, ha a bérleti plafont ismételten alkalmazzák. Ennek célja a kiterjesztés alkotmányossági felülvizsgálata. Míg az SPD és a Zöldek a bérleti törvény szigorúbb kialakítását szorgalmazták, addig a minisztérium tervezete nem rendelkezik a lakbér felső határának szigorításáról. Ez további vitákhoz és kiigazításokhoz vezethet a jövőbeli lakáspolitikában.

Összefoglalva megállapítható, hogy a lakbérszabályozás továbbra is a német lakáspolitika vitatott, de központi eleme. Az új törvénytervezet egyrészt válasz a jelenlegi piaci helyzetre, másrészt a politikai egyetértés jele, még akkor is, ha az érintettek között továbbra is nézeteltérések maradnak.