Hadgyakorlat Münchenben: fenyeget bennünket a béke utolsó nyara?

Hadgyakorlat Münchenben: fenyeget bennünket a béke utolsó nyara?

A katonai tevékenységek és az újrafegyverkezés egyre inkább meghatározza a németországi hírhelyzetet. A Müncheni Műszaki Egyetem területén jelenleg katonai gyakorlatok zajlanak, a Köln-Merheim Klinika pedig egy tizenkét emeletes mélygarázsban kialakított intenzív osztály terveit készíti elő háború esetére. Az ilyen fejleményeket sokan a háborúra való mentális felkészülés jelének tekintik.

Németországban hétről hétre vita folyik arról, hogy mit jelent a „hazáért” meghalni. Sönke Neitzel hadtörténész arra figyelmeztet, hogy az idei nyár lehet az utolsó békében. Emellett Salzgitter-Peine-ben zajlik a Rosa-Luxemburg-Stiftung és az IG Metall által szervezett első szakszervezeti konferencia a békéért, ahol a hangsúly a fegyverbefektetésekről és azok gazdasági értelméről van szó.

Fegyverzeti beruházások a fókuszban

Dierk Hirschel, Verdi vezető közgazdásza élesen bírálta azt a széles körben elterjedt állítást, hogy a védelmi beruházások elősegítik a növekedést. A katonai kiadásokat „holt tőkének” minősítette, és összehasonlította a védelmi kiadások, az infrastruktúra és az oktatás szorzóit. Míg a védelmi kiadásoknál csak 0,5-ös szorzó van, addig az infrastruktúránál ez 1,5, az oktatásnál pedig még 3. Ezek a számok új megvilágításba helyezik a katonai kiadások finanszírozását, ami gyakran adósságon, és nem adókon keresztül történik, ami nagyobb pénzügyi terhet ró a társadalomra.

Az Unió adósságtörlesztést követel, ami nyomást gyakorol a jóléti állam finanszírozására. Ezzel összefüggésben a jóléti állam finanszírozási igénye nő, míg az egyéb beruházások lehetőségei csökkennek. A nyilvános vita központi pontja az orosz fenyegetés. Ingar Solty béke- és biztonságpolitikai tanácsadó azonban ellentmond a NATO-országok elleni küszöbön álló orosz támadás értékelésének, és hangsúlyozza, hogy Oroszországnak más céljai vannak Ukrajnában.

A globális fegyverzet növekszik

Ha a globális helyzetet nézzük, aggasztó tendenciát mutat. A SIPRI szerint a katonai kiadások több mint 2,7 billió dollárra emelkedtek 2024-ben, ami éves szinten 9,4%-os növekedést jelent. Ez a legmagasabb növekedés a hidegháború vége óta. Németország a 7. helyről a 4. helyre lépett előre a katonai kiadásokat jelentő országok rangsorában, az USA, Kína és Oroszország mögött. A német kiadások részben a Bundeswehr 100 milliárd eurós különalapjának köszönhetők.

Ami különösen figyelemre méltó, hogy számos európai ország, különösen az Oroszországhoz közeli országok jelentősen növelik katonai költségvetésüket. Ezekkel az országokkal ellentétben Málta továbbra is kivételt képez a fegyverkezés növelésében. Míg Oroszország több mint 30%-kal növelte katonai kiadásait, addig Ukrajna csak 2%-kal tudta növelni katonai kiadásait. Világszerte mintegy 100 ország növelte védelmi kiadásait, ami érezhető hatással van más szektorokra, például a fejlesztési segélyekre Nagy-Britanniában.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a trend megfordulása nem látható előre. Sok ország tervezi katonai kiadásainak további növelését, ami nem csak a béke, hanem a jövőbeli élet értékes élete miatt is aggaszt. A békét egyre inkább mindenki közös érdekeként tüntetik fel, míg a háborút a jólétet fenyegető veszélynek tekintik. Ez a kontextus felveti a kérdést, hogy milyen reális megoldások léteznek a béke biztosítására a katonai felépítés idején.

További információkért megtekintheti a részletes beszámolókat Fiatal világ és napi hírek olvass fel.