Milliárdok a hadseregnek: Az újrafegyverkezés valóban a válság megoldásához vezet?

Milliárdok a hadseregnek: Az újrafegyverkezés valóban a válság megoldásához vezet?

Tekintettel a geopolitikai feszültségekre és az európai biztonságról folyó vitákra, a szövetségi kormány hatalmas beruházásokat tervez a Bundeswehrben. Ezen intézkedések célja, hogy kivezessék a német gazdaságot a recesszióból, és egyben erősítsék a politikai legitimációt. E célok elérése érdekében a biztonságra és védelemre fordított kiadásokat a bruttó hazai termék legfeljebb 5 százalékára kell emelni. A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy sok más európai állam is folytatja katonai felépítését, különösen az Ukrajna elleni 2022-es orosz támadás óta. A [freitag.de] jelentése szerint ezek a beruházások új munkahelyek teremtését és a gazdasági növekedés ösztönzését szolgálják.

A Mannheimi Egyetemen dolgozó Tom Krebs és Patrick Kaczmarczyk tanulmánya azonban kétségeket fejez ki ezen intézkedések hatékonyságával kapcsolatban. A védelmi beruházások úgynevezett fiskális szorzója csak maximum 0,5, valószínűleg még ennél is alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy a lakosság aligha profitál a védelmi szektorba irányuló beruházásokból, míg a védelmi ipar profitálhat az új megrendelésekből. Emellett az oktatásba, az infrastruktúrába és a gyermekgondozásba történő beruházások sokkal több hozzáadott értéket generálhatnak a tanulmány szerint. Ez egyértelművé teszi, hogy minden védelmi beruházásra fordított euró hiányzik a szociális területeken és az infrastrukturális projektekben.

A növekedési hatások és határaik

A Kiel-jelentés, amelyet Ethan Ilzetzki, a London School of Economics professzora írt, rávilágít a védelmi kiadások politikai következményeire. Hangsúlyozza, hogy a megnövekedett védelmi kiadások nem feltétlenül vezetnek a magánfogyasztás visszaeséséhez, hanem különböző tényezőktől függ, hogy a kormányok mennyire sikeresek a magángazdasági tevékenység fenntartásában. A magasabb adókból finanszírozott katonai kiadások növekedése azonban negatívan befolyásolhatja a GDP növekedését, fokozva a finanszírozásról és a prioritásokról szóló vitát. Az [ifw-kiel.de] kiemeli, hogy kulcsfontosságú lehet, hogy a kormányok több adósságot vállaljanak fel átmeneti többletkiadások finanszírozására.

Egy másik fontos szempont a hazai fegyvergyártásból eredő technológiai átgyűrűző hatás. A jelenlegi katonai kiadások mintegy 80 százaléka az EU-n kívüli cégektől származik, ami ösztönzi a hazai ipar megerősítését. Moritz Schularick, az IfW Kiel elnöke hangsúlyozza, hogy az új védelmi technológiák kifejlesztése Európában olyan hosszú távú gazdasági hatásokkal járhat, amelyek túlmutatnak a rövid távú fiskális előnyökön.

Hosszú távú kilátások és ajánlások

A jelenlegi helyzet megköveteli az európai kutatási és fejlesztési politika átigazítását. A jelentés szerint az Egyesült Államok katonai kiadásainak körülbelül 16 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre, míg az EU mindössze 4,5 százalékát fekteti be. A védelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékról 3,5 százalékára emelése évente mintegy 300 milliárd euróba kerülne, de hasonló magángazdasági tevékenységet generálhat. Azt is javasolja, hogy a verseny és a szakértelem előmozdítása érdekében valamennyi európai kormány uniós szinten szervezze meg és közösen finanszírozza katonai kiadásait.

Összefoglalva: egyértelmű, hogy a szövetségi kormány megközelítése a védelmi beruházások növelésére kétélű fegyver. Ez egyrészt munkahelyeket teremthet, és rövid távon támogathatja a gazdasági növekedést, másrészt a kutatások figyelmeztetnek e politika negatív társadalmi és gazdasági következményeire.