Milliárdos befektetések: Miért marad az atomenergia drága kockázat?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

662 energiaprojekt elemzése kihívásokat és lehetőségeket tár fel az atomenergiába, a megújuló energiába és a költségekbe történő befektetés során.

Milliárdos befektetések: Miért marad az atomenergia drága kockázat?

A Boston University Institute for Global Sustainability (IGS) átfogó elemzése az energiaprojektek kihívásait és költségeit vizsgálja világszerte. A 83 ország 1936 óta végrehajtott 662 projektje alapján a tanulmány azt mutatja, hogy a teljes beruházás körülbelül 1,25 billió eurót tett ki. Különösen szembetűnőek a jelentős költségtúllépések és késések az atomerőművekben, amelyek építése átlagosan kétszer annyiba kerül, mint az eredeti tervek szerint. Ezeket a projekteket nemcsak a magas többletköltségek, hanem a leghosszabb késések is jellemzik, amelyek gyakran stresszhez és politikai konfliktusokhoz vezetnek.

Az atomenergetikai beruházások gyakran több milliárdos finanszírozást igényelnek. A másik hangsúly a hidrogén- és szén-dioxid-leválasztási és tárolási (CCS) technológiákon van, amelyek szintén pénzügyi és építési nehézségekkel küzdenek. Ezzel szemben a napelemparkok és az új távvezetékek lényegesen jobban teljesítenek a költségek és a tervezés terén. A szélturbinák viszonylag magas szintű tervezési biztonságot is kínálnak, ami vonzó lehetőséget kínál jövőbeli befektetésekhez.

A nagy projektek költségei és kockázatai

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása a nagy erőművek kockázatának jelentős növekedése, különösen az 1560 megawattnál nagyobb erőművek esetében. Ezekben az esetekben mind az idő-, mind a költségtúllépés valószínűsége jelentősen megnő. Az eredeti építési idő 87,5%-át meghaladó késések az egekbe szökő költségeket eredményezik. A kisebb, moduláris projektek viszont kiszámíthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát jelenthetnek az energetikai átállás kihívásainak kezelésében.

Ha az IGS-tanulmány eredményeit a német energiaátállás kontextusába helyezi, akkor azt láthatja, hogy a megújuló energiák aránya gyorsan növekszik. 2024-ben ez az arány 55% volt, miközben a fosszilis energiák, például a szén és a földgáz, valamint az atomenergia az áramellátásban egyre csökkenő arányt képviselnek. Figyelemre méltó, hogy 2023 áprilisában lekapcsolták az atomenergiát, ami csökkentette a függőséget ettől a kockázatos technológiától.

Globális befektetések az energetikai átállásba

2023-ban az energiaátállásba való globális befektetések elérték az 1,8 billió dollárt, ami éves szinten 17%-os növekedést jelent. Az előrejelzések szerint a globális megújulóenergia-piac 2030-ra elérheti a 2 billió dollárt. Németországban különösen a szélenergia teszi ki a villamosenergia-termelés körülbelül egyharmadát, miközben a fosszilis energiák egyre drágábbak és kevésbé versenyképesek.

Összefoglalva megállapítható, hogy az IGS által végzett elemzés és a jelenlegi németországi fejlemények az energiatermelés jelentős átrendeződésére utalnak. Az atomenergia-projektek pénzügyileg kockázatosnak és nem hatékonynak bizonyulnak, míg a megújuló energia hosszú távú, fenntartható megoldásként egyre nagyobb teret hódít. Az atomenergia gazdasági előnyeit egyre gyengébbnek tekintik, ami tovább szítja az új erőművek, köztük a kis moduláris reaktorok (SMR) építésével kapcsolatos vitákat.

Ezek az eredmények értékes adatbázist nyújtanak az energetikai infrastruktúra jövőbeli beruházásaihoz és a szükséges kockázatértékelésekhez. További információk a riportokban találhatók Fókusz és Polaris.