Éremhírnév, mint példakép: Így újulhatna meg pénzrendszerünk!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Fedezze fel a történelmi kapcsolatot a befektetések és a pénzforgalom között a középkorban, valamint a BGH jelenlegi negatív kamatlábakra vonatkozó döntéseit.

Éremhírnév, mint példakép: Így újulhatna meg pénzrendszerünk!

A befektetésekről és a kamatokról folyó jelenlegi vita történelmi és jogi vonatkozásokra is összpontosít. Klaus Willemsen „Gastwirtschaft” rovata kiemeli az érmék rossz hírnevének fontosságát a középkorban. Ez a gazdasági beavatkozás forradalminak bizonyult, és pozitív hatást gyakorolt ​​a gazdaságra, ami élénk piacgazdasághoz vezetett. Willemsen elmagyarázza, hogy a középkorban a pénz elvesztette értékét, amikor felhalmozták. A készpénz- vagy hiteltartás kis díjának bevezetése tartotta a pénz mozgását.

Az érme rossz hírnevének lényeges része az volt, hogy a régi érméket újakra kellett cserélni. Ez aktív pénzforgalomhoz vezetett, ami a virágzó városoknak és a megbízható piacoknak kedvezett. Ez megakadályozta a rendszeres eladósodást a kamatokon és a kamatos kamatokon keresztül. Willemsen az érmék rossz hírének modern megfelelőjének létrehozását javasolja, nevezetesen a pénzfelhalmozási díj (negatív kamatláb) bevezetését. A cél az lenne, hogy elősegítsék a pénzforgalmat, és ezáltal elkerüljék a betétek és az adósságállomány kamatokkal kapcsolatos növekedését.

A negatív kamatlábak és jogi kereteik

A Szövetségi Bíróság (BGH) a közelmúltban hozott határozatában világossá tette, hogy a megtakarítási és napi pénzszámlák negatív kamatai megengedhetetlenek. Ezeket a gyakorlatokat a bankok és a takarékpénztárak vetették ki, amikor az egyenlegek egy bizonyos összeg fölé emelkedtek. Ennek a gyakorlatnak a hátterében az Európai Központi Bank (EKB) alacsony kamatpolitikája állt, amely költséget rótt a bankokra a biztonságos befektetésekért. A fogyasztói tanácsadó központok pert indítottak ezekkel a felmérésekkel szemben, és meglehetősen sikeres eredményeket értek el.

A BGH hangsúlyozza, hogy a napi pénz és a megtakarítási számlák negatív kamatai ellentmondanak a megtakarítás céljának. Ezzel szemben a folyószámlák negatív kamatai általában megengedettek, mivel itt a pénz elérhetőségén van a hangsúly. A vonatkozó szerződési feltételeknek azonban világosnak és érthetőnek kell lenniük, amit a BGH bizonyos esetekben nem megfelelőnek ítélt.

Törlesztési igények és tanácsadási ajánlatok

A BGH döntése azt jelenti, hogy tévesen fizetett negatív kamatokra visszafizetési igény érvényesíthető – ez fontos információ az érintett ügyfelek számára. A 2022-től kezdődő követelések nem évülnek el 2025 végéig, ugyanakkor a régebbi követelések is érvényesíthetők, ha az elévülést megakadályozó intézkedéseket tettek. A fogyasztói tanácsadó központok tanácsot adnak az érintett ügyfeleknek, és segítenek nekik tisztázni követeléseiket.

Összességében úgy tűnik, hogy mind a történelmi, mind a jelenlegi monetáris politikai intézkedéseknek messzemenő hatásai vannak a gazdaságra és a fogyasztói jogokra. Willemsen javaslatai és a BGH jogi döntései kiindulópontként szolgálnak egy átfogó vitához a németországi pénz jövőjéről és a bankok ügyfeleik iránti felelősségéről.

A Willemsen által leírt egészséges monetáris rendet a betétek kamathoz kapcsolódó növekedésének elkerülésével és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésével lehetne elérni. Ez ellentétben áll az alacsony kamatszakasz jelenlegi kihívásaival, amely lehetőségeket és kockázatokat is rejt magában.

fr.de és tagesschau.de számoljon be róla részletesen.