Fenntartható beruházások: csíráznak a cégek adókedvezményei!

Fenntartható beruházások: csíráznak a cégek adókedvezményei!

A fenntarthatóság egyre inkább a vállalatok középpontjába kerül, mert nemcsak a vállalat imázsát, hanem üzleti sikerét is befolyásolja. Az ökológiai technológiákba és az erőforrás-takarékos folyamatokba történő beruházások már nem kizárólagos külpolitika, hanem a versenyképesség kulcsának tekintik. Ez jelenti Barnim Áramlat.

A jogalkotó adókedvezményekkel támogatja az ilyen fenntartható beruházásokat, ugyanakkor fokozott jelentési és ellenőrzési követelményeket ír elő. Ezen intézkedések végrehajtása azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nemcsak kötelezettség a vállalati stratégiában, hanem gazdasági lehetőség is.

Fenntartható befektetések adókedvezményei

A vállalkozások az EStG 7g. szakasza szerint igényelhetik a befektetési levonást. Ez lehetővé teszi bizonyos ingó eszközök beszerzési vagy előállítási költségeinek akár 50%-ának levonását a nyereség csökkentése érdekében. Ez megköveteli, hogy a beruházás három éven belül megvalósuljon, és belföldi állandó telephelyen kerüljön felhasználásra. A levonás maximális összege cégenként 200 000 euró, ami akár 400 000 eurós beruházási volument is lehetővé tesz.

Emellett a 2025. június 30. és 2028. január 1. között vásárolt ingó tárgyi eszközökre is visszavezetik a csökkenő egyenlegű értékcsökkenést, legfeljebb 30%-os adókedvezményt, de legfeljebb a lineáris értékcsökkenés háromszorosát igényelhetik a cégek. Különös figyelmet fordítanak az elektromos járművek turbóamortizációjára is, amely ösztönzi a környezetbarát mobilitásra való átállást.

Jelentéstételi követelmények és fenntarthatósági kötelezettségvállalások

Nagy horderejű szabályrendszer vonatkozik a Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvre (CSRD), amely átfogó fenntarthatósági jelentések készítésére kötelezi a nagyobb vállalatokat. Ezeknek a jelentéseknek figyelembe kell venniük az adózás szempontjából releváns szempontokat is, például az állami támogatásokat és a CO2-árakat. Az 1000 főnél többet foglalkoztató vállalatoknak az ellátási lánc átvilágításáról szóló törvényben meghatározottak szerint a teljes ellátási láncukban is meg kell felelniük az ökológiai és társadalmi normáknak. A jogsértések szankciói nemcsak jogkövetkezmények formájában fenyegetnek, hanem jó hírnév sérelmével is.

Tágabb összefüggésben utalunk a műanyag csomagolási adó Nagy-Britanniában és Spanyolországban bevezetett alakulására. Ez az adó nem csak az élelmiszerek csomagolását érinti, hanem az üzleti élet minden területét. Az egyes országok bevezetése kihívások elé állítja a vállalatokat, különösen az adószámításokhoz szükséges adatok beszerzése terén. A vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a szén-dioxid és az üvegházhatású gázok árazásával is szembesülnek.

További fontos szempont az adózás átláthatósága és a fenntarthatóságnak való megfelelés. Az erre vonatkozó ajánlásokat az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai és a G20/OECD vállalatirányítási alapelvei támogatják. Ezek biztosítják, hogy a vállalatok felelősségteljesen járjanak el adókötelezettségeik teljesítésében.

A lakosság egyre nagyobb érdeklődést mutat a cégek adóterhei és a közösség finanszírozásához való hozzájárulásuk iránt. Ennek az igénynek a kielégítése érdekében 2021. január 1-je óta érvényben van a GRI 207 szabvány az adózási átláthatósági jelentésekre vonatkozóan, amely részletes információkat ír elő az adókoncepciókról és az adózásról.

A fenntartható vállalkozás előnyeinek teljes körű kiaknázása érdekében ajánlatos szorosan együttműködni adótanácsadókkal és fenntarthatósági szakértőkkel. Ez lehetővé teszi az optimális adóstrukturálást és a versenyelőnyök biztosítását a gyorsan változó gazdasági környezetben, amint azt a EY előbukkan.