Adatközpontok: A mesterséges intelligencia forradalom energiafalóinak megújuló energiára van szükségük!

Adatközpontok: A mesterséges intelligencia forradalom energiafalóinak megújuló energiára van szükségük!

A mesterséges intelligencia (AI) miatt növekvő energiaigény jelentős kihívást jelent a fenntartható energiaellátás szempontjából. Szerint digitalbusiness-cloud.de Az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2030-ra több mint 1000 terawattóra (TWh) fog növekedni. Ez a hatalmas növekedés a globális villamosenergia-igény 2%-át teheti ki, súlyosan megterhelve az energiarendszereket.

Az adatközpontokba történő mesterséges intelligencia-beruházások 2024-ben várhatóan elérik a 375 milliárd dollárt, ami 44%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Az olyan hiperskálázók, mint a Microsoft és a Meta adják a beruházások mintegy 55%-át, míg az AI chip-beszállítók, köztük az Nvidia, AMD és Intel bevétele várhatóan 37 milliárd dollárról 2027 milliárd dollárra nő 2027-ben.

Klímaváltozás és energiaforrások

A helyzet különösen kritikussá válik Európában, ahol az AI-alkalmazások adatközpontjainak energiafogyasztása 2030-ra 150 TWh fölé emelkedhet. Ez a jelenlegi 2% körüli szinthez képest csaknem háromszoros növekedést és a teljes európai villamosenergia-fogyasztás körülbelül 5%-át jelentené. Ha ezt a növekedést nem fedezi a megújuló energia, az tovább gyorsíthatja a klímaváltozást tagesschau.de figyelmeztet.

Az adatközpontok áramellátásának nagy része jelenleg fosszilis tüzelőanyagokból származik, annak ellenére, hogy a nagyvállalatok, például az Amazon, a Microsoft és a Google elkötelezték magukat az energiaforrások cseréje mellett. A Google például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 13%-os növekedéséről számolt be, több mint 14,3 millió tonna szén-dioxidra, ami nagyrészt az adatközpontok megnövekedett energiafogyasztásának köszönhető.

Innováció az energiatermelésben

A növekvő energiaigények kielégítése érdekében a vállalatok egyre inkább innovatív megoldások felé fordulnak. A Google megállapodást írt alá a Kairos Power vállalattal kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) beszerzéséről. Ezeket a tervek szerint már 2030-ban üzembe helyezik, hogy fedezzék az energiaszükségletet. Az Amazon és a Microsoft azt is tervezi, hogy nukleáris energiát használnak adatközpontjaiban, hogy csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket.

Az energiatermelés paradigmaváltásának szükségessége nyilvánvaló, mivel a meglévő fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak. Az adatközpontok üzemeltetőit arra ösztönzik, hogy integrálják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokat, beleértve a helyi nap- és szélenergia-termelést és akkumulátortároló rendszereket.

Az energiafelhasználás növelése mellett az energiahatékonyság javítására is törekednek. A mesterséges intelligencia különféle ágazatokban, így a mezőgazdaságban és az energiahatékonyságban is használható a szénlábnyom optimalizálására. A kihívások azonban továbbra is fennállnak: szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az energiaigény még hatékonyabb algoritmusok mellett is tovább fog növekedni.

Az energiarendszerekre nehezedő nyomás fenntartható csökkentése érdekében hatalmas beruházásokat kell végrehajtani a megújuló energiákba és a villamosenergia-infrastruktúra bővítésébe. E kihívások sikere kulcsfontosságú lesz az energetikai célok eléréséhez az AI-technológiák exponenciális növekedésével összefüggésben.