A gazdag családok nagyszabású, szociális színvonalú beruházásokra támaszkodnak

A gazdag családok nagyszabású, szociális színvonalú beruházásokra támaszkodnak

A tehetős családok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a célzott befektetések iránt, különösen a vállalatok és az induló vállalkozások felé. Erre világított rá a közelmúltban végzett, világszerte több mint 11 000 családi iroda elemzése, amelyet a PwC Global Family Office Deals tanulmányában mutattak be. Ez a tanulmány rávilágít a gazdagok befektetési stratégiáinak fordulatára, akik egyre inkább összpontosítanak, és néhány, gondosan kiválasztott nagy befektetésre koncentrálnak. Ezek a befektetések gyakran társadalmi vagy környezeti követelésekhez kapcsolódnak, ami tükrözi a befektetők tudatosságát a fenntartható és felelős vállalati gyakorlatokkal kapcsolatban. A A szabvány beszámol arról, hogy ez a modellváltás nagyban befolyásolhatja a pénzügyi folyamatokat a jövőbeni fejlesztések során.

A PwC tanulmánya továbbá azt mutatja, hogy a családi irodák hagyományos kategóriái változnak. A gyakori típusok közé tartoznak az egycsaládos irodák (SFO-k), a többcsaládos irodák (MFO-k), a beágyazott családi irodák (EFO-k) és a virtuális családi irodák (VFO-k). Emellett fontosabbá váltak az olyan új típusok, mint a fő/családi befektetési irodák és a családi vállalkozások kockázati ágai. Mindezek az intézmények a családi jóléten alapulnak, és sok gazdag család vállalkozói elkötelezettségét tükrözik.

A családi hivatalok alakulása

A családi hivatalok jellemzői és felépítése folyamatosan fejlődik. Érdekes módon ezeknek az irodáknak csak 20%-a jön létre készpénzes eseményen, például egy cég eladásán keresztül. A túlnyomó többség, nevezetesen 80%, aktív vállalkozásokból szerzi vagyonát. Ez azt mutatja, hogy a családi irodatulajdonosok többsége vállalkozó vagy vállalkozó család, míg csak 5%-uk örökös. A technológiai úttörők és a „Wall Street milliárdosainak” is nevezett fedezeti alapkezelők befolyása folyamatosan növekszik, és megváltoztatja a családi irodák befektetési stratégiáit.

További érdekesség, hogy a vizsgált családi irodák több mint 75%-a 1993 óta, közel fele pedig 2006 óta alakult. Ez jelzi ezen befektetési formák viszonylagos fiatalságát, és kiemeli azt a dinamikus környezetet, amelyben ezek az intézmények működnek.

Összegezve: a tehetős családok befektetési magatartása egyre inkább a célzott, fenntartható és nagyarányú befektetések felé mozdul el. Ezek a változások nemcsak a családok magánvagyonát érinthetik, hanem messzemenő hatást gyakorolhatnak a piacokra és a társadalomra is.