Oroszország 20 000 honosítási migránst küld a frontra!

Oroszország 20 000 honosítási migránst küld a frontra!

Az orosz hatóságok mintegy 20 000 migráns toborzásáról számoltak be, akiket honosításuk után küldtek az Ukrajna elleni háborúba. Ez az információ Alekszandr Bastrikintől, a nyomozóbizottság vezetőjétől származik, ahogy azt a Tass állami hírügynökségnek elmondta. Összesen 80 000 embert tartottak katonai szolgálatra, és ebből 20 000 került a frontra. A migránsok elsősorban olyan közép-ázsiai országokból érkeznek, mint Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán. Ez a fejlemény azt mutatja, hogy Oroszország még több mint 30 évvel a Szovjetunió összeomlása után is a bevándorlók célpontja.

Az újonnan honosított férfiak elfogására a katonai nyomozók razziákat hajtanak végre. Ezeknek a razziáknak az a célja, hogy megtalálják azokat a férfiakat, akik nem akarnak bejelentkezni a hadseregbe. Az oroszországi helyzet a kényszertoborzásban tükröződik, ami sok migránst érint.

Reakciók a toborzásokra

Ezeket a toborzási intézkedéseket nemcsak Oroszországban tekintik kritikusnak. Ezzel összefüggésben az EU új szankciókat vezetett be két Oroszországban élő német blogger, Alina Lipp és Thomas Röper ellen. Ezek az intézkedések az ukrajnai háborúval kapcsolatos téves információk terjesztéséből származnak. A szankciók között szerepel az utazási korlátozás, a vagyon befagyasztása és a pénzügyi források biztosításának tilalma.

Johann Wadephul szövetségi külügyminiszter a stratégiai türelem szükségességét és az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást hangsúlyozta. Ez a Nagy-Britannia által az Ukrajna elleni dróntámadásra válaszul bevezetett további szankciókkal párhuzamosan történik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország csak időt próbál nyerni.

Nemzetközi diplomácia

A diplomácia részeként az EU új szankciócsomagot hajtott végre Oroszország ellen. Ez magában foglalja az árnyékflottával szembeni szigorítást. Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter azzal vádolta Oroszországot, hogy a béketárgyalások során elakasztott taktikát alkalmaz. Emellett Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője kemény intézkedéseket kért az Egyesült Államoktól, ha nem lesz tűzszünet.

Tágabb politikai összefüggésben Oroszország szabadon engedett egy görög olajszállító tartályhajót, amelyet korábban orosz vizeken őrizetbe vettek. Az európai és az ukrán vezetőket is megdöbbentette Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonhívása. Trump kifejtette, hogy Putyin véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, és lehetőséget lát a békére. Ez a beszélgetés volt a harmadik Trump hivatalba lépése óta.

Az ukrajnai konfliktus jelenlegi fejleményei rávilágítanak a bonyolult geopolitikai helyzetre és a megoldást szorgalmazó nemzetközi közösség előtt álló kihívásokra.