Söder bejelenti az esetleges adósságokat Bajorországnak: mi áll a háttérben?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Bajorország új beruházásokat és esetleges adósságállományt tervez Söder miniszterelnök alatt. Fókuszban az oktatás, az infrastruktúra és a szociális kiadások.

Söder bejelenti az esetleges adósságokat Bajorországnak: mi áll a háttérben?

A bajor pénzügypolitika drámai fordulata során Markus Söder (CSU) miniszterelnök bejelentette, hogy 2026-ra új adósság felvételét fontolgatják. Ez a lépés szakítana a bajorországi stabil, kiegyensúlyozott költségvetés hosszú távú trendjével, amelyet a CSU több mint két évtizeden át fenntartott. Söder hangsúlyozza, hogy a szükséges beruházásokhoz, különösen a gyermekfelügyelethez, a lakásépítéshez és az egészségügyi ellátással rendelkező önkormányzatok támogatásához anyagi források szükségesek. „Ezek a beruházások pénzbe kerülnek” – mondta a miniszterelnök, aki a következő adóbecslés után 2025 őszére tűzi ki az új adósságról szóló döntést. A visszaeső adóbevételek tovább ronthatják a helyzetet, ami veszélyezteti a felelős költségvetési helyzetet és jelentősen növeli az eladósodás lehetőségét.

A jelenleg 4,8%-os bajor adósságráta stabilitása továbbra is vitathatatlan, és rendkívül alacsony a 60%-ot meghaladó országos átlaghoz, az USA 120%-ot meghaladó és Franciaország 100%-ot meghaladó átlagához képest. Ez a vélhetően stabil pénzügyi helyzet azonban megrendülhet, ha az adóelőrejelzések nem egyeznek a várakozásokkal. Söder biztosítja, hogy a bajor kormány nem vállal adósságot a kampányköltségek fedezésére, jelezve a kérdés politikai érzékenységét.

A költségvetés alakulása és kihívásai

A bajor tartomány kormánya egy kormányülésen olyan pótköltségvetést tervezett 2025-re, amely nem igényel új adósságot vagy új munkahelyeket. Az összkiadás 77 milliárd euró körül van, ami az előző évhez képest mintegy 5%-os növekedést jelent. A beruházási kiadások mintegy 12 milliárd euróra nőttek, a beruházási ráta 15% körüli szinten maradt. Ez egyértelmű tendenciát mutat az állami infrastruktúra megerősítése felé, különösen az oktatási és biztonsági kérdésekben, mintegy 27 milliárd eurót különítettek el az oktatásra és 9 milliárd eurót a belső biztonságra.

Ennek ellenére a bajor kormány kihívásokkal néz szembe. A költségvetést a gyenge gazdasági helyzet miatt 2025-re 1,3 milliárd euró körüli adóbevétel-kiesés, valamint a 2022-es népszámlálás utáni népességcsökkenés miatti mintegy 0,5 milliárd eurós negatív pénzügyi következmények sújtják. Emellett a menedékkérők elhelyezése, valamint a 2024. májusi és júniusi árvízkárok miatt is többletkiadásokkal kell foglalkozni.

Politikai reakciók

Vegyes a politikai reakció Söder bejelentésére. Míg az AfD parlamenti frakcióvezetője, Katrin Ebner-Steiner bírálja az adósságmegközelítést, az SPD „mestertervet” szorgalmaz a bajor beruházási lemaradás megszüntetésére. A Zöldek és az SPD is az infrastrukturális beruházások növelését szorgalmazza. A 2025-ös önkormányzati pénzügyi kiegyenlítés új csúcsra, mintegy 12 milliárd euróra emelkedik, amely több mint 600 millió euróval nőtt az előző évhez képest. Ez növelheti az állam kormányára nehezedő nyomást a következő pénzügyi tervezés során.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy a bajor állam kormánya kritikus szakasz előtt áll. A befektetések és a stabil pénzügyi politika közötti egyensúlyt alaposan meg kell fontolni annak érdekében, hogy a bajor gazdaság hosszú távon ne kerüljön veszélybe. A különböző politikai szereplőkkel folytatott párbeszéd döntő fontosságú lehet a fenntartható pénzügyi politika irányvonalának meghatározásában.