Különleges tulajdonságok: Merz szabadságra szólít fel, de a káosz kritikája egyre nő!

Különleges tulajdonságok: Merz szabadságra szólít fel, de a káosz kritikája egyre nő!

2025 tavaszán a német kormány 500 milliárd eurós külön alapról döntött, amelynek célja a védelmi és infrastrukturális befektetés. Ez a döntés az Alaptörvény alapvető változásának részeként született. A konkrét változások új szabadságokat hoztak az országok számára az alapok felhasználásában. Már nincs szükség előzetes szövetségi jóváhagyásra, ami vitához vezetett a felelősségről és az alapok felhasználásának ellenőrzéséről. A kritikusok a koordinálatlan egyedi projektekre és a tisztázatlan elosztásra figyelmeztetnek.

Friedrich Merz, a CDU vezetője bizalmát fejezte ki az önkormányzatok új szabadságjogaival kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy új adósságra van szükség. A 2025. június 20-i miniszterelnöki konferencián Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke méltatta az új szabályozást. Ami különösen figyelemre méltó, hogy a speciális alapból 100 milliárd euró közvetlenül a szövetségi államokhoz fog befolyni, amelyek ezeket a forrásokat sportlétesítményekre, kulturális projektekre, belbiztonságra, vízgazdálkodásra és lakásépítésre is felhasználhatják.

Politikai reakciók és aggodalmak

Az új szabályozás jóváhagyásra és ellenállásra talált a szövetségi kormányon belül. Ralph Brinkhaus a CDU-tól a projektek szisztematikus rangsorolását szorgalmazta a tényleges igények kielégítése érdekében. A Zöld Párt képviselői ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki. A Zöldek Sebastian Schäfer bírálta, hogy a különalapot elsősorban a koalíció biztosítására használták fel, nem pedig az ország jövőbeli életképességét. Az alaptörvény-módosítás zöldek általi elfogadásának feltétele is volt, hogy az többletkiadásról, és nem a meglévő források újraelosztásáról szóljon.

A speciális alap jogi kereteit az Alaptörvény 109., 115. és 143h. cikkének módosításával teremtették meg. Ezek a változások lehetővé teszik a hitelből finanszírozott védelmi és klímavédelmi beruházásokat az adósságféken kívül, ami növeli a szövetségi kormány rugalmasságát. Az alaptörvény-módosítás nagy többséget kapott a Bundestagban, 512 igen szavazattal, míg 206 képviselő nemmel szavazott. A reformot a Bundesrat is jóváhagyta, és Bajorország és más szövetségi államok járultak hozzá a többséghez.

Az Alaptörvény változásának hatásai

Az új beruházási csomaghoz az az elvárás kapcsolódik, hogy az alapokat tizenkét éven keresztül hagyják jóvá, és a Bundestag egyszerű többséggel dönthessen a források konkrét felhasználásáról. A szövetségi államok adósságfékje is lazul, így a GDP 0,35 százalékának megfelelő hitelt vehetnek fel. Ez lehetőséget kínál az országoknak arra, hogy sürgősen befektetéseket hajtsanak végre az infrastruktúra és a klímavédelem terén.

Összességében a politikai szereplők azzal a kihívással néznek szembe, hogy hatékonyan és célzottan használják fel a kiutalt forrásokat. Kiderül, hogyan használják fel az államok és önkormányzatok a különalapot, és beigazolódnak-e a források koordinálatlan elosztásával kapcsolatos félelmek.

A különalapról és a kapcsolódó változásokról szóló vita még korántsem ért véget. A kritikusok és a támogatók továbbra is intenzíven megvitatják a német befektetési politika jövőjének alakítását. Míg a CDU és az SPD az infrastruktúra és a védelem erősítésére összpontosít, a források felhasználását továbbra is az ellenzék és a közvélemény figyeli.

A [Merkur] jelentése szerint az alaptörvény módosításait alkotmányosan megengedhetőnek tekintették, miután a Szövetségi Alkotmánybíróság elutasította az alaptörvény módosítása elleni sürgős kérelmeket és testületi pereket. Ez további támogatást ad a kormánynak tervei megvalósításához.

A [bpb] azt is kifejtette, hogy a speciális alapok olyan speciális költségvetések, amelyeket meghatározott célokra fordítanak, és nem tartoznak az adósságfék alá, ami a jelenlegi politikai helyzetben nagyon érdekes.