Spórolni a klímavédelemen? A Klingbeil kiáll a szakértői figyelmeztetések ellen!

Spórolni a klímavédelemen? A Klingbeil kiáll a szakértői figyelmeztetések ellen!

Friedrich Merz 2023 tavaszán az alaptörvény alapvető megváltoztatásával biztosította leendő kancellárságának anyagi alapját, amihez a Zöldek jóváhagyására volt szüksége. Megállapodtak bizonyos feltételek mellett: 500 milliárd euró speciális forrást kizárólag további beruházásokra fordítsanak, előzetesen be kell fektetni egy bizonyos kvótát az alapkeretből, és 100 milliárd eurónak kell befolynia a Klíma- és Transzformációs Alapba (KTF) is. Ez a döntés központi jelentőségű az éghajlatváltozás kihívásai és Németország szükséges átalakulása miatt.

Aggályok merülnek fel azonban a klímavédelemre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal kapcsolatban. Lars Klingbeil, az SPD pénzügyminisztere esetleg spórolhat a klímavédelem terén. A Pénzügyminisztérium körlevele azt javasolja, hogy a Gazdasági, Közlekedési és Kutatási Minisztérium költségvetéséből kerüljenek címek a KTF-hez. Ez csökkentéseket eredményezhet ezeken az osztályokon. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem lesz visszaélés a forrásokkal, és „rekordberuházásokat” hirdetett 2025-re.

A klíma- és átalakulási alap szerepe

A 2011-ben „Energia és Klíma Alap” néven alapított KTF 2022 óta tiszteli az új nevet, és Németország klímasemleges átalakulásának támogatására összpontosít. A 2025-ös gazdasági terv 25,47 milliárd euró bevételt és kiadást irányoz elő. A KTF fő bevételi forrása a CO2 árazás 15,41 milliárd euróval és a kibocsátási engedélyek árverése, ami 6,74 milliárd eurót hoz. A 2025-re tervezett kiadások 14,36 milliárd eurót tartalmaznak klímabarát fűtésre, 1,58 milliárd eurót a mobilitási átállásra és 3,3 milliárd eurót az ipar támogatására. ZDF beszámol arról, hogy a KTF a hidrogéngazdaság terjeszkedését is elősegíti, és hozzájárul az ipar dekarbonizációjához.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha nem foglalkoznak hosszú távon és érdemben a klímavédelemmel, akkor a KTF eltévesztheti a célját. Achim Truger, a Gazdasági Tanácsadó Testület tagja bírálja a költségvetés helyzetét, amelyet nehezítenek Christian Lindner adócsökkentései és az adósságfék betartásának kötelezettsége. Roda Verheyen ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a 2021-es karlsruhei határozat alapján jogilag nem megengedett kevesebb pénz az éghajlat védelmére. A szakértők a GDP legalább 0,7 százalékát kérik évente a klímavédelemre annak érdekében, hogy 2045-re elérjük a klímasemlegességet. Daily Mirror

Kritika és cselekvési lehetőség

A klímacélok eléréséhez 2045-ig összesen 2,32-2,62 billió euró kiadásra lesz szükség, amelyből az államnak valószínűleg mintegy 800 milliárd eurót kell fedeznie. Szakértők becslése szerint a közszférának évente további 37-52 milliárd eurót kellene befektetnie. A KTF kiadásainak megoszlása ​​azt mutatja, hogy a klímavédelemhez a következő években jelentős forrásokra lesz szükség.

A Zöldek némi egyeztetés után jóváhagyták a speciális alapot, de a klímavédelem előtérbe helyezését követelve. Christoph Bals a Germanwatchtól azt követeli, hogy a KTF-kiadások legalább 10 százalékát a nemzetközi klímafinanszírozásba kell fordítani. Ezek az igények jól szemléltetik a rendelkezésre bocsátott források átlátható és célzott felhasználásának szükségességét a KTF-et terhelő esetleges „ügyfélajándékok” elkerülése érdekében.

Összességében a szövetségi kormány azzal a kihívással néz szembe, hogy következetesen használja fel a különleges alapot az éghajlatvédelem érdekében. Csak hatékony tervezés és végrehajtás révén válhat a KTF Németország klímasemleges átalakulásának központi eszközévé.