Az acélipar nyomás alatt: beruházások és dekarbonizáció szükséges!
A németországi acélipar jelentős kihívásokkal néz szembe 2025-ben, miközben a szén-dioxid-mentesítéshez szükséges beruházások függőben vannak.
Az acélipar nyomás alatt: beruházások és dekarbonizáció szükséges!
A németországi acélipar óriási kihívásokkal néz szembe, amelyeket politikai, gazdasági és szabályozási tényezők kombinációja is tetéz. Növekszik a kiskereskedőkre és az acélipari vállalatokra nehezedő nyomás, hogy eredményeket hozzanak, és számos vállalatot olyan intézkedések meghozatalára kényszerítenek, mint a digitalizáció és az egyesülések. Ezek a fejlemények szorosan összefüggenek a politikai helyzettel, amely az új szövetségi kancellár 2025. május 6-i kinevezése óta a megtorpanás és a várakozás szakaszába került. A várható befektetési ösztönzők és a felgyorsított jóváhagyási eljárások azonban kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből.
Az építőipart különösen érinti, mert az olyan politikai követelmények, mint a szigorú szabályozás, a vámpolitika és a kiterjedt ESG-követelmények bizonytalanságot okoznak, és ezáltal korlátozzák a vásárlási lehetőségeket. Emellett a magas energiaárak és a nyersanyagköltségek súlyos terhet rónak az acélgyártásra. A pozitív fordulat a többmilliárdos vasúti, közúti és energetikai beruházási programban rejlik, amelyet sokan üdvözöltek az iparágban. Ennek ellenére továbbra is nagy a nyomás a cselekvésre.
A beruházási elmaradás és következményei
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó hatalmas beruházási igény sürgeti az ipart, mivel számos dekarbonizációs beruházást egy ideje elhalasztottak. Az acélipar korábban erős vásárlói szektorai jelenleg válságban vannak, ami az acéltermékek iránti kereslet fokozatos csökkenését eredményezi. A kihívást tetézi a többletkapacitás, amely növeli a költségeket és kockázatokat jelent a piaci ingadozások során.
Az EU Green Deal, amely magában foglalja a „Fit for 55” kezdeményezéseket és a CO2-határkiigazítási mechanizmust (CBAM), még nem zárult le, így hátráltatja az átalakulási lépések tervezését a vállalatoknál. Ezek a bizonytalanságok jelentősen megnehezítik a klímabarát termelésre való átállást. Eközben az import acél aránya növekszik, mert a hazai termelés nem fedezi a keresletet.
Pénzügyi kihívások és jövőbeli kilátások
Az olyan bankok, mint az UniCredit, felismerték a sürgősséget, és nemcsak rövid távú finanszírozáson keresztül kínálnak támogatást, hanem hosszú távú tanácsadással is. Az UniCredit például 4,6 milliárd eurós beruházással támogatja az SHS - Stahl-Holding-Saar Group dekarbonizációs projektjét, és a világ első klímasemleges acélművébe fektet be, amely Svédország északi részén épül, és több mint 6,5 milliárd euróba kerül majd.
A szabályozási keret, az EU jogi kereteinek állandó változásai és az ESG-szabványoknak való megfelelés iránti nyomás rávilágít a szilárd stratégiai tervezés szükségességére az iparágban. A kereskedők ellenállónak mutatkoznak a nehéz pénzügyi években; amikor a politikai stabilitás visszatér, a válságokat is túlélhetik. Sok vállalat számára továbbra is kihívást jelent a szilárd és fenntartható gazdasági stabilitás felé vezető út. A következő néhány hónapban döntő jelentőségű lesz, hogy a politikai iránymutatásokat és a szabályozási nyomást végül felhasználják-e az ágazat fenntartható alapokra helyezésére.
Az acélipar nemcsak belső alkalmazkodással küszködik, hanem a tervezést és a versenyképességet aláásó külső kihívásokat is le kell küzdenie. Egyértelmű cselekvésre van szükség ahhoz, hogy sikeresen alakítsuk az iparág jövőjét Németországban és Európában. Marketacél és Handelsblatt részletesen elemezze ezeket a fejleményeket és azok hatásait.