Vita az ünnepek lemondásáról: 8 milliárd euró a gazdaságnak?

Vita az ünnepek lemondásáról: 8 milliárd euró a gazdaságnak?

A német gazdaság megerősítéséről folyó vita közepette erre van szükség ifo Intézet ismét egy munkaszüneti nap törlése. Clemens Fuest, az intézet elnöke hangsúlyozza, hogy ez hasznos intézkedés lehet mind a védelmi, mind az infrastrukturális projektek pénzügyi támogatására.

Becslések szerint ez a bruttó hazai termék (GDP) évi mintegy 8 milliárd eurós növekedését eredményezheti. Fuest hangsúlyozza, hogy a munkaszüneti nap eltörlése önmagában nem oldja meg a szakképzett munkaerő hiányának összetett problémáját. Arra azonban még nem tettek konkrét javaslatot, hogy melyik munkaszüneti napot lehetne törölni.

Gazdasági megfontolások és példák

Az ünnepek lemondásának hatásairól szóló vita széles körben felkelti a figyelmet. A közgazdászok azzal érvelnek, hogy egy plusz munkanap konfliktust jelenthet a pihenésre szoruló munkavállalók és a gazdasági valóság között. Számítások a Német Gazdasági Intézet (IW) azt mutatják, hogy egy ilyen lépés akár 8,6 milliárd euróval növelheti a gazdasági teljesítményt. Két módszertani megközelítés támasztja alá ezeket a számításokat: egyrészt a naptári kiigazítás, amely bő ötmilliárd eurós többletgazdasági kibocsátást határoz meg, másrészt az ebből eredő termelésnövekedésből és költségcsökkentésből származó növekedések.

Gyakran emlegetik Dánia példáját, ahol a védelmi kiadások finanszírozására munkaszüneti napokat töröltek. Ez azt mutatja, hogy a nemzetgazdasági megszorítások hogyan érinthetik a különböző területeket. Schnitzer Monika neves közgazdász támogatja ezt az elképzelést, és a munkaszüneti nap eltörlésében látja a megoldást a válságterhek és az állami beruházások finanszírozására az egyre leromlottabb infrastruktúrában.

Kritika az ünnepek lemondásával kapcsolatban

De a kezdeményezésnek ellenfelei is vannak. A katolikus egyház Heiner Wilmer püspök és Anton Losinger segédpüspök útján fejezte ki a javaslat elutasítását.Német Szakszervezeti Szövetségazzal érvel, hogy a szabadságok fontosak az alkalmazottak felépülése és a termelékenység szempontjából. A végrehajtás bonyolultsága az egyes szövetségi államok eltérő szabadságolási szabályozásában is megmutatkozik, ami tovább nehezíti az egységes szabályozást.

A demográfiai fejlemények is közrejátszanak, hiszen több munkavállaló megy nyugdíjba, mint amennyi belép. Ez egyre inkább a német gazdaság fenntartható stabilizálásának mikéntjéről folytatott vita hevesebbé válik.

A folyamatban lévő vita messzemenő következményekkel járhat mind a munkavállalókra, mind Németország gazdasági szerkezetére nézve. Hogy végül megvalósul-e a nyaralás megszüntetésének gondolata, az még kérdéses, de ez már jelentős párbeszédet váltott ki a munkaidő és a pihenés egyensúlyáról.