Irán terrorrezsim megtámadja Izraelt: több mint 300 drón és rakéta van használatban!
Irán több mint 300 drónnal és rakétával támadta meg Izraelt. Tudja meg, milyen szűken menekültek meg az izraeliek a mollahok terrorja elől. A közel-keleti jelenlegi politikai helyzet elemzése.

Irán terrorrezsim megtámadja Izraelt: több mint 300 drón és rakéta van használatban!
A drámai közel-keleti hétvégét az iráni terrorrezsim Izrael elleni támadása jellemezte, amelyben több mint 300 drónt és rakétát használtak. Bár a legtöbb golyót elfogták, a fenyegetés komoly volt. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy sikeresen megvédték magukat, és együtt fognak győzni. Annalena Baerbock külügyminiszter az iráni támadás destabilizáló hatásaira figyelmeztet, és a régiót a szakadék szélére vezeti.
A támadás főként körülbelül 170 kamikaze drónból állt, feltehetően „Shahed 136” típusúak. Ezek a drónok távolról körözhetnek célpontjuk felett, és parancsra ledobhatják robbanószerkezetüket. A potenciális veszély ellenére azonban a támadás csak korlátozott károkat okozott, mivel a drónok lassú repülési sebessége elegendő időt hagyott az elfogóknak, például a vadászgépeknek és az Iron Dome-nak, hogy reagáljanak.
A szakértők vitatják, hogy a korlátozott kár oka annak, hogy Irán szándékosan korlátozta a támadást, hogy elkerülje az Egyesült Államok megtorlását, vagy azért, mert alábecsülték rakétavédelmének erejét. A helyzet továbbra is feszült, mivel Izraelnek reagálnia kell a provokációra, de el akarja kerülni az eszkalációt is.
A támadásra változatos reakciók voltak. Joe Biden amerikai elnök válságstábot hívott össze a helyzet felmérésére. A német politikusok, például Olaf Scholz kancellár és Omid Nouripour, a Zöldek Pártjának vezetője olyan intézkedéseket sürget, amelyek ellensúlyozzák a további eszkalációt. Vita folyik arról, hogy szigorúbb szankciókat kell-e bevezetni Irán ellen agresszív viselkedésének megfékezése érdekében.
A közel-keleti támogatók és ellenzők szerepe döntő fontosságú a további fejlődés szempontjából. Irán, Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szíria, Jordánia, Libanon, Törökország, Irak, Szaúd-Arábia és Omán egyaránt szerepet játszanak a régió összetett geopolitikai szövetében. Még várni kell, hogy az Izrael elleni iráni támadás és az azt követő reakciók milyen következményekkel járnak a Közel-Kelet politikai táján.