Ellenállás az imputált bérleti érték eltörlésével szemben: kinek haszna származik valójában?

Ellenállás az imputált bérleti érték eltörlésével szemben: kinek haszna származik valójában?

Heves vitákat vált ki a vállalkozások képviselői között a lakóingatlan-adózás közelgő rendszerváltása. Sok üzleti szövetség, különösen a francia ajkú svájci, ellenzi a tervezett változtatásokat, amelyekről 2025. július 12-én szavaznak. Az ellenállás különösen erős, mivel aggályokat vet fel a megrendelések és az energiaátállás miatt. Ennek lényege az imputált bérleti érték eltörlése, ami azt jelenti, hogy a fiktív bérleti díjból származó bevételt már nem kell megadóztatni. Vannak azonban olyan javasolt változtatások a levonásoknál, amelyek jelentős aggályokat vetnek fel.

A tervezett új rendszer azt jelentené, hogy az adósságkamatokat és a tartásdíj-levonást már nem lehetne igényelni. Ráadásul a klímabarát beruházások utáni levonások megszűnnek, ami sok kritikus számára aggasztó fejlemény. Christoph Schaer, a Suissetec igazgatója megerősítette a reformra nemet mondó vállalkozói szövetségek és civil politikusok szövetségét. A magát „Kereskedelmi Szövetség a szerkezetátalakításért Stop-No”-nak nevező szövetség augusztusban indítja kampányát. Felhívja a figyelmet arra a lehetséges negatív hatásra, amelyet a levonások elvesztése gyakorolhat az épületállományba irányuló fontos beruházásokra.

Gazdasági hatások és politikai válaszok

A rendszerváltás pénzügyi következményeit mintegy 1,7 milliárd frankra becsülik. Ez aggodalomra ad okot mind az üzleti életben, mind a politikában. Az Urs Furrer vezette svájci kereskedelmi szövetség azzal érvel, hogy a tulajdonosok számára előnyös lenne az imputált bérleti érték eltörlése. A francia ajkú Svájcban azonban kétségek merülnek fel afelől, hogy a tulajdonosok valóban felújításra fordítják-e a megspórolt pénzt. Úgy tűnik, hogy a lakosság jelentős része tisztában van a projekttel kapcsolatos kockázatokkal.

A francia ajkú Svájcban egyes lakástulajdonosok egyesületei még azt is javasolják, hogy ne fogadjanak el szlogeneket, míg egy másik szövetség egyértelműen nemmel támogatja. Az ellenállás nemcsak az üzleti életből fakad, hanem a baloldalról és a kantonokból is, ami tovább polarizálja a politikai tájat.

Link az ingatlanadóhoz

A második ingatlanok ingatlanadójáról szóló szavazás szorosan összefügg a tervezett rendszerváltással. Az ingatlanadóra adott nem a reformtervek végét is jelentheti. Ez a kapcsolat további bizonytalanságot szül, és fokozza a lakosságon belüli vitákat. A Szövetségi Tanács elvileg nyitott a lakástulajdon-adózás reformjára, de csak akkor, ha az kiegyensúlyozott és megfizethető.

A döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy az imputált bérleti díj adózása évek óta ellentmondásos, különösen a lakástulajdonosok körében. Hosszas vita és több tanácsi forduló után most dönteni kell arról, hogy a reform ténylegesen hogyan valósul meg. A különböző egyesületek egyértelmű elutasítása azt sugallja, hogy szükséges a lakosság és a gazdaság aggodalmainak mélyebb vizsgálata.

Az ingatlan különadó kivetéséről szóló, szintén szavazásra váró szövetségi határozatot mindkét kamara igen szavazattöbbséggel elfogadta. Ez az alkotmányos rendelkezés azonban kötelező népszavazás tárgya, ami azt jelenti, hogy az elfogadáshoz kettős többség szükséges. Kíváncsian várjuk tehát a szavazások eredményét.

Összefoglalva, összetett kép rajzolódik ki Svájcban, ahol a gazdasági és társadalmi tényezők egyaránt meghatározó szerepet játszanak a jövőbeni lakóingatlan-adózásban. Az, hogy a reformot végül elfogadják-e, a 2025. szeptemberi szavazásig bizonytalan.

A háttérrel kapcsolatos további információk a címen találhatók SRF és ESTV.