A jóléti egyesületek milliárdokat követelnek szociális infrastruktúrára!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A jótékonysági szervezetek milliárdos befektetéseket kérnek a szociális infrastruktúrába és a klímavédelembe, hogy kezeljék a sürgős kihívásokat.

A jóléti egyesületek milliárdokat követelnek szociális infrastruktúrára!

A németországi szociális és infrastrukturális projektek sürgősen szükséges beruházásairól szóló vita egyre nagyobb lendületet kap. A jóléti egyesületek levélben fordultak Klingbeil szövetségi pénzügyminiszterhez és Frei kancelláriaminiszterhez, és milliárdos befektetést kérnek szociális intézményekbe. Ez a kezdeményezés, amelyet egy olyan országos munkacsoport hozott létre, amely olyan szervezetekből áll, mint a Német Vöröskereszt, a Diakonie és a Caritas, rávilágít arra, hogy az elmúlt években jelentős beruházási elmaradás keletkezett. Az állami teljesítménydíjak hangosan takarnak Deutschlandfunk csak a működési költségek, ami egyértelművé teszi a cselekvés szükségességét.

Különösen sürgető a klímabarát felújítások mellett a közösségi kínálat digitális hozzáférhetősége is. E követelmények teljesítéséhez 2026-tól több mint tízmilliárd eurós finanszírozási programra van szükség. A beruházási lemaradásról szóló építési helyszíni jelentés is előtérbe helyezi a szociális infrastruktúra jelentőségét a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében.

Fókuszban a klímavédelem és az infrastruktúra

Ugyanakkor vannak olyan igények, amelyek az állami beruházások teljes területét érintik. Szakértők azt követelik, hogy a német állam a következő tíz évben évente mintegy 60 milliárd eurót fektessen be az infrastruktúrába, a gazdaságba és a társadalomba. Ez a 2030-as évek közepére mintegy 600 milliárd eurót tenne ki. E beruházások célja a települési beruházási elmaradás feloldása, valamint az oktatási infrastruktúra, az energia- és közlekedési hálózatok, valamint a szén-dioxid-mentesítés terén való előrelépés. Ezek az információk a Hans Böckler Alapítvány és az IW IMK tanulmányán alapulnak, amelyet ma mutatnak be Berlinben, és kiemeli az állami beruházások sürgősségét 2019 óta. A 2020 óta tartó válságok tovább rontották a helyzetet, és az általános gazdasági helyzet stagnálását idézték elő, ami bizonytalansághoz vezetett az energiaellátással kapcsolatban, és a demográfiai okok miatt gyenge növekedéshez vezetett.

A tanulmány azt mutatja, hogy az önkormányzati klímaalkalmazkodási beruházásokat is figyelembe kell venni a klímaváltozás okozta károk elleni védekezés érdekében. Központi szerepet kapnak a klímavédelmi intézkedések, mint például az energiahatékony épületfelújítások és a közösségi közlekedés bővítése. Konkrét számok támasztják alá a különböző területek beruházási igényét: az önkormányzati felújítási elmaradásra összesen 177 milliárd eurót, klímaalkalmazkodásra 13 milliárd eurót, klímavédelemre 200 milliárd eurót, közlekedési útvonalakra és helyi tömegközlekedésre 127 milliárd eurót, oktatási infrastruktúrára 42 milliárd eurót, szociális lakásépítésre 37 milliárd eurót terveznek.

Finanszírozási stratégiák és az adósságfék reformjai

Ezeket a beruházásokat hiteligényből finanszírozzák. Ennek fényében javaslatok születnek az adósságfék reformjára annak érdekében, hogy megteremtsük az új hitelekhez szükséges teret. Tárgyalás alatt áll egy speciális infrastrukturális alap létrehozása is a további beruházások időben történő megvalósítása érdekében. Egyre világosabbá válik a gyors cselekvés fontossága: a közelgő stagnálás ellensúlyozása és a dekarbonizációs költségek csökkentése érdekében elengedhetetlenek az időben történő beruházások. Az éves pénzügyi tervezés során a folyamatos működési költségeket is figyelembe kell venni a projektek fenntarthatóságának garantálása érdekében.

Összegezve, van egy egyértelmű irány: A jövő kihívásainak való megfeleléshez hatalmas anyagi források szükségesek, mind a szociális szektorban, mind az infrastruktúrában. Csak összehangolt erőfeszítésekkel és határozott fellépéssel lehet jelentős előrelépést elérni a közelgő átalakulásokban.