A tejtermelés jövője: Javában zajlik a digitális istállókorszerűsítés!

A tejtermelés jövője: Javában zajlik a digitális istállókorszerűsítés!

Az „NDK istállók” korszerűsítése az állománygazdálkodás javítása érdekében egy úttörő projekt, amelyet Friedrich Buschsieweke szorgalmaz. A digitális technológiákra egyértelműen fókuszáló beruházás többek között új fejőházat és innovatív állománygazdálkodási programot tartalmaz. Ez a program az állatok adatainak hatékony rögzítésével és tárolásával segíti a műveletek egyszerűsítését és a papírmunka kiküszöbölését, lehetővé téve a közvetlen hozzáférést. A Elit Magazin arról számol be, hogy a hőérzékelő aktivitásérzékelő használatával fontos adatokat küldenek a DairyComp rendszernek, amely automatikusan jelenti a hőségben lévő teheneket a fejőkörhinta kiválasztásához.

Az innovatív technológiának praktikus alkalmazásai is vannak a stabil irodában. A megtermékenyítéshez szükséges állatlista automatikusan kinyomtatásra kerül. Emellett intenzív adatértékelés is zajlik, ami segíti a gazdálkodókat a tejtermelést javító stratégiák megvalósításában. Egy adaptálható rendszer, amely figyelembe veszi a laktáció csoportos változásait, azt mutatta, hogy a tehenek 2-3 liter tejet veszíthetnek váltás után. Ennek minimalizálása érdekében a teheneket laktációnként csak egyszer optimalizálták és új csoportba sorolták.

Az állattenyésztés optimalizálása

A modern tejtenyésztés másik döntő pontja speciális csoportok létrehozása, mint például egy nagy teljesítményű csoport és egy olyan állatcsoport, amely hamarosan kiszárad. Az üszők stresszmentesen tartása érdekében állandó csoportot is létrehoztak. A száraz tehenek takarmányozása is módosult: ezek az állatok 17 napon keresztül kapnak savas sókat, míg az üszőknek hosszabb időre van szükségük. Ezek a stratégiák olyan kutatásokon alapulnak, amelyek összefüggést mutatnak ki az első laktációs tehenek belépési teljesítménye és ellési súlya között.

Ezen kívül a hangsúly a fiatal szarvasmarhák nevelésén van, hogy ne borjak le 640 kg-nál kisebb súlyú üszők. Jan von Witzleben beszámol az egyikben DLG szórólap hogy a fiatal szarvasmarhák termékenyítése 390 kg súlyú és az átlagos első ellési életkor 23,1 hónap. A jövőben új borjúistálló kialakítását tervezik, hogy ezen a területen is irányvonal legyen a sikeres állománygazdálkodáshoz.

Digitális technológiák használatban

Az állatok egészségének támogatása érdekében digitális technológiákat alkalmaznak a kérődzési aktivitás mérésére. Ezek a mérések kulcsfontosságúak a kérődzési viselkedés megváltozása miatt
felhívja a figyelmet a lehetséges egészségügyi problémákra. Egyre fontosabbá válnak az olyan technológiák, mint a gyorsulásérzékelők, az étkezési időt rögzítő mozgásérzékelők és az eltérések esetén riasztási üzenetek. A kérődzési idő napi 45 percet meghaladó eltérései azonnali ellenőrzést igényelnek az állatok felett. Ezek a digitális eszközök értékes adatbázist biztosítanak az állatjólét és a takarmányozás optimalizálásához.

Egy másik szempont a hőmérséklet-figyelés, amely fülmérésekkel vagy bólus hőmérsékletmérésekkel történik. A 39,5 °C fölé emelkedett maghőmérséklet betegségre utalhat, ami különösen fontos az ellés után. Az automatikus hőmérsékletmérés jelentősen megkönnyíti a napi ellenőrzést.

Az egyes állatok valós idejű helymeghatározása a „cow sat navs” segítségével időt takarít meg, és lehetővé teszi a viselkedésbeli eltérések korai felismerését. Ez különösen előnyös a nagy állományokkal és külső munkaerővel rendelkező gazdaságok számára.

Az összegyűjtött adatok specifikus indexbe való egyesítése és értékelése a betegségek kockázatának korai felismerése érdekében olyan tényezők összefüggésén múlik, mint a tejcsökkenés, a súlycsökkenés és a kérődzési aktivitás változásai. Ebből az értékes információból új utasításokat lehet levezetni az állatok jólétének javítására és a termelékenység növelésére.