A fűtés jövője: kihívások és megoldások a fűtési átálláshoz

A fűtés jövője: kihívások és megoldások a fűtési átálláshoz

Az amp.zdf.de jelentése szerint a jelzőlámpás koalíció azt tervezi, hogy 2024-től csak olyan fűtési rendszereket engedélyez, amelyek legalább 65 százalékban megújuló energiával üzemeltethetők. Ez a hőátállás része lesz, hogy kevésbé függjön a fosszilis tüzelőanyagoktól, például a gáztól és az olajtól. A Fogyasztói Szervezetek Szövetségi Szövetsége (VZBV) társadalmilag lépcsőzetes finanszírozást szorgalmaz pénzügyi támogatásra, mivel a hőszivattyúk átalakítási költségei magasak, és különösen a lakosság szegényebb rétegei számára okozhatnak problémákat.

Pop Ramona, a VZBV elnökségi tagja szerint fontos, hogy az állami támogatás ne csak a fűtési rendszer állapotán, hanem az emberek jövedelmén is alapuljon. Arra figyelmeztet, hogy az egyszeri selejtezési bónusz nem jelent hosszú távú megoldást, mivel a hőszivattyús átalakítás legalább 15-25 éves folyamat. A növekvő energiaköltségek máris megnövelték a hőszivattyúk iránti keresletet. A korszerűsítési illeték próbatételének követelménye nem róhat indokolatlan terhet a bérlőkre.

A CO2-tanúsítvány-kereskedelem miatt a jövőbeni fűtési költségek drágulhatnak, ezért szükséges a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása. A fűtésre való átállást komoly kihívásnak tekintik, amely időt és tervezési biztonságot igényel. A megfontolt döntések meghozatalához független energetikai tanácsadás javasolt.

A pénzügyi támogatás és a korszerűsítési illeték jelentős hatással lesz a hőszivattyúk és a megújuló energiák piacára. Fontos, hogy a politikusok egyértelmű és társadalmilag méltányos támogatást nyújtsanak a lakosságnak a fűtési átállás sikeres megvalósítása érdekében.