Berlini politikai csata: A bíróság leállítja a robbanásszerű zaklatással kapcsolatos vádakat!

Berlini politikai csata: A bíróság leállítja a robbanásszerű zaklatással kapcsolatos vádakat!

A Berlini Zöld Párt két politikusa, Stefan Gelbhaar és Klara Schedlich közötti szenzációs ügyben ismét megmutatkozik, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes jogok milyen kihívást jelentenek a politikai diskurzusban. A jelentése szerint anwalt.de Schedlich eskü alatt kijelentette, hogy Gelbhaar „határokon átnyúló üzeneteket” küldött neki. Ez az állítás vezetett az RBB jelentéséhez, amelyben a Gelbhaar elleni zaklatással kapcsolatos vádakat vitatták meg.

A Hamburgi Területi Bíróság 2025. március 10-én kelt határozatában (hiv. 324 O 53/25) úgy döntött, hogy Schedlichnek tartózkodnia kell több kijelentés megismétlésétől. Ezt a döntést a 2025. május 16-i tárgyaláson megerősítették. A bíróság egyértelművé tette, hogy a valós állítás bizonyos összefüggésekben elfogadhatatlan lehet, ha hamis összbenyomást kelt. Ebben a konkrét esetben Schedlich nyilatkozata egyirányú kommunikáció benyomását keltette, holott valójában kétirányú kommunikáció volt.

Személyi jogok a fókuszban

A bíróság döntése egyértelművé teszi, hogy a személyiségi jogok nagyon fontosak a politikai és a média szférában, különösen akkor, ha olyan kényes állításokról van szó, mint például a zaklatás. Az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelme elsőbbséget élvez a véleménynyilvánítás szabadságával szemben. Ezt tükrözik a nyilatkozatai is lto.de hangsúlyozza, ahol Klaus F. Gärditz rámutat arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és annak korlátait mindig az emberi méltóság összefüggésében kell szemlélni.

A kommunikációs büntetőjog jelentősége megnőtt az elmúlt években, nem utolsósorban a politikai kultúra és a közösségi média fokozódó brutalizálása miatt. Azok az állítások, amelyek azt a benyomást keltik, hogy mások személyiségi jogait sértik, gyakran már nem minősülnek ártalmatlannak. Egyensúlyt kell teremteni a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiség védelme között, utóbbi gyakran nagyobb védelmet érdemel.

Nyilvános nyilatkozatok jogi következményei

Az eljárás során azt is felismerték, hogy az eskü alatt tett nyilatkozat nem véd a jogkövetkezmények ellen, ha a továbbított tartalom elfogadhatatlan. Ez ahhoz a fontos meglátáshoz vezet, hogy a rendszeres üzenetküldésre vonatkozó kijelentés a válaszadási felelősség megemlítése nélkül félrevezető lehet. A hamburgi tartományi bíróság ítélete tehát egyértelmű üzenetet közvetít: a nyilvános nyilatkozatok megtételekor mindig mérlegelni kell, hogy azok milyen hatással lehetnek az érintettek személyiségi jogaira.

A véleménynyilvánítás szabadságáról és a személyiségi jogokról szóló vitában a Bíróság világossá teszi, hogy e jogok gyakorlásának korlátai nemcsak a megfogalmazástól függenek, hanem attól is, hogy milyen összefüggésben fogalmazódnak meg. A nyilatkozatok nem vezethetnek rágalmazáshoz vagy megaláztatáshoz, ami kiemeli a nyilvánosság előtt nyilatkozók felelősségét.