Bürokratikus vita: 98 évesnek igazolnia kell az életet a vak haszonért!

Bürokratikus vita: 98 évesnek igazolnia kell az életet a vak haszonért!

Egy mostani hesseni eset a látássérült emberek hozzátartozóival szemben támasztott bürokratikus követelmények kihívásait helyezte a középpontba. A Hesse-i Állami Jóléti Szövetség (LWV) rendszeresen életkorának igazolását kéri a vakellátás kifizetéséhez, ami vitához vezetett az igazolási követelmények körül. Az ügy a 98 éves Hannelore Dammot érinti, aki időskori makuladegeneráció miatt súlyos látásvesztést szenved, és havonta 167 euró vakellátásban részesül.

Az Ön fia, Klaus Damm 2024 szeptemberében a szemorvos tanácsára vaksági segélyért folyamodott, és gyorsan pozitív döntést kapott. Miután édesanyját 3. gondozási fokozatba sorolták, értesítette az LWV-t a változásról. 2025 májusában azonban Klaus Damm kapott egy kérdőívet, amelyben meg kellett volna erősítenie az anyja látásával, gondoskodásának szintjével és életének bizonyítékával kapcsolatos információkat. Az LWV hivatalos megerősítést kért egy hatóságtól, egy orvostól vagy egy banktól, hogy igazolja az életet.

Bürokratikus akadályok

Annak ellenére, hogy Klaus Damm kérte a lakossági anyakönyvi hivatalt a titoktartás alól, az LWV ezt nem fogadta el. Végül anyja orvosától kapott megerősítést, ami azonban jelentős bürokratikus akadályokra utalt. Az LWV szóvivője kifejtette, hogy ezek a szigorú követelmények szükségesek a csalási kísérletek megelőzése érdekében. 2023-ban és 2024-ben Hessenben 313 000 euró, illetve 273 000 euró összegű visszaigénylés történt, ami a vakellátásra jogosultak be nem jelentett halálozásának tudható be.

A hesseni vakellátás átalánydíjas, amelyet a látás hátralévő szintjétől függően nyújtanak. A két százaléknál kevesebb látású vakok havi 757 eurót kapnak. Süketvakság esetén ez az összeg 1514 euróra nő. A súlyos látássérültek – köztük Hannelore Damm – esetében a vakpótlék 227 euró, bár ezt az összeget az ápolási díjjal is beszámítják.

További beállítások

A gondozási szolgáltatások igénybevételekor végrehajtott kiigazítások szintén különösen fontosak. Míg az ápolási díjat a munkáltatói felelősségbiztosítási egyesület teljes egészében beszámítja a vaktámogatás terhére, az SGB XII. 64a. §-a szerinti ápolási díj esetében nem ez a helyzet, ahol a vakdíj 70 százalékát veszik figyelembe a számítás során. Továbbá a vakpótlék bizonyos esetekben csökkenthető, például további állami juttatások esetén.

Hannelore Damm és fia esete nemcsak a bürokratikus követelményeket mutatja be, hanem azokat az érzelmi és gyakorlati kihívásokat is, amelyekkel a látássérült emberek családjai szembesülnek. Ez az ügy világosan mutatja, mennyire fontos a világos kommunikáció és a megfelelő támogatás az érintett családok számára. Higany beszámol arról, hogy az ilyen bürokratikus akadályok gyakran okoztak zavart a múltban, és ezeket a jövőben kerülni kell.

Összességében ez az eset rávilágít a látássérültek számára nyújtott szolgáltatások kezelésének reformjának szükségességére, és felveti a bürokratikus eljárások egyszerűsítésének kérdését annak érdekében, hogy az érintettek és hozzátartozóik ne legyenek felesleges megterhelésnek kitéve. A piac hangsúlyozza, hogy az ilyen problémákra fenntartható megoldások megtalálásához az emberi összetevő a legfontosabb.