A szövetségi kormány nyugdíjreformot tervez: az önálló vállalkozókat is be kell vonni!
A német nyugdíjbiztosítás a finanszírozás javítása érdekében tárgyal az önálló vállalkozók és a köztisztviselők kötelező nyugdíjalapba való felvételéről.
A szövetségi kormány nyugdíjreformot tervez: az önálló vállalkozókat is be kell vonni!
Egyre felpörög a vita a nyugdíjbiztosítás reformjáról Németországban. A német nyugdíjbiztosító jelenleg támogatja az önálló vállalkozók bevonását a törvényes nyugdíjalapba. Gundula Roßbach elnök hangsúlyozza, hogy a közreműködők nagyobb közössége lehetővé teszi a szolidaritás alapú újraelosztást a társadalomban. Ezt az intézkedést a koalíciós megállapodás írja elő, és szükségesnek tartják a nyugdíjbiztosítás fenntarthatóságához. Ugyanakkor szkepticizmus tapasztalható a köztisztviselők bevonásával kapcsolatban, ezt a folyamatot Roßbach hosszadalmasnak és könnyen tervezhetőnek minősíti.
A nyugdíjreformról szóló vita döntő pontja a felosztó-kirovó rendszer lehetséges pozitív finanszírozási hatásai, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a korábban nem biztosított, fiatalabb egyéni vállalkozókat bevonják a kötelező biztosításba. A köztisztviselők esetében azonban a helyzet összetettebb. Roßbach Ausztria példájára mutat rá, ahol a nyugdíjpénztárba való átállás legalább egy munkával töltött életet vesz igénybe. Csak az érintett közalkalmazottak befizetéseit kellene a mai nyugdíjak finanszírozására fordítani, ami rövid távon nem lenne pozitív anyagi hatással a nyugdíjbiztosításra.
Politikai viták és ellenállás
A vitát tovább táplálják Bärbel Bas (SPD) munkaügyi és szociális miniszter nyilatkozatai, aki a köztisztviselők, politikusok és egyéni vállalkozók nyugdíjalapba való felvételére is javaslatot tett. Ez a javaslat azonban ellenállásba ütközik az Unión belül, amelyet a kancellária vezetője, Thorsten Frei (CDU) képvisel. Frei azzal érvel, hogy a javaslat nem rögzül a koalíciós megállapodásban, és nem jelentene életképes finanszírozási modellt.
Bärbel Bas azzal indokolja tervét, hogy javítani kell a kötelező nyugdíjbiztosítás jövedelmét. Ezt a nézetet nem mindenki osztja. A Német Közszolgálati Szövetség hevesen elutasította a javaslatot, a baloldal és a VdK társadalmi szövetség pedig üdvözli. Schnitzer Monika közgazdász támogatja a köztisztviselők nyugdíjrendszerbe való bevonását, de továbbra is szükségesnek látja a nyugdíjrendszer reformját.
Kockázatok és alternatívák
A közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a közalkalmazottak bevonása rövid távon tehermentesítheti a nyugdíjpénztárakat, de hosszú távon magasabb járulékokat eredményezhet. Egy alternatív közgazdász javaslat szerint a köztisztviselők és a munkavállalók különböző nyugdíjpénztárakba fizessenek be, amelyek azonban ugyanazokat az alapszabályokat követik. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Németországban alkotmányos akadályai vannak a köztisztviselői nyugdíjak reformjának, amihez a szövetségi és a tartományi kormány döntése szükséges.
A nyugdíjreformról szóló vitát súlyosbítja, hogy Németországban az átlagnyugdíj 45 év biztosítás után bruttó 1200 euró körül van, míg a köztisztviselők bruttó 3000 euró felett járnak. Ezt az egyenlőtlenséget potenciálisan csökkenteni lehetne, ha valamennyi szakmai csoportot bevonnának a nyugdíjbiztosításba, de továbbra is érzékeny téma a politikai napirenden.
A következő lépések azt mutatják majd, hogy sikerül-e konszenzusra jutni a különböző politikai szereplők észrevételeiben, vagy a nézeteltérések továbbra is kibékíthetetlenek. Az egyéni vállalkozók és köztisztviselők bevonásával kapcsolatos vita nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is, amelyet a jövőben is meg kell vitatni. Erről bővebb információt a riportokban találhat MM hírek és Higany.