A foglalkozási rokkantsági biztosítás költségei és tényezői kifejtették – mi a fontos és miért olyan fontos.

A foglalkozási rokkantságbiztosítás (BU) drága, de fontos. Vészhelyzetben nyugdíjba vonulásáig pótolhatja a jövedelmét. Ezek a tényezők számítanak.

Azok számára, akik nem születtek gazdagnak, és nem is várnak jelentős örökségre, a megélhetésükhöz elengedhetetlen a keresett jövedelem. Bérlet, villany, autó és gyerek – mindez magas kiadásokat is jelent, amelyek az infláció miatt a jövőben növekedni fognak.

Ha tartós betegség vagy akár foglalkozási rokkantság miatt esik el a bevétele, az egészségbiztosító az első másfél évben - de csak arányosan - állja a fizetését. Ha egészségi állapota nem javul, fennáll a veszélye, hogy önhibáján kívül elszegényedik.

A fogyatékosság-biztosítás mérsékelheti vagy akár meg is akadályozhatja a hosszú távú keresetkiesés következményeit. Kai Fürderer, a Minőségvizsgáló Társaságtól elmagyarázza, mibe kerül egy BU nyugdíj, és mire érdemes odafigyelni, amikor kiveszi.

„Senki sem akarja, de ha foglalkozási rokkantság lép fel, a rokkantnyugdíj nem tudja kompenzálni a bérkiesést” – mondja Kai Fürderer. Rokkantsági nyugdíjat csak 78 hét után kap, utána már nem fizet táppénzt az egészségbiztosító. Teljes rokkantsági nyugdíjra jogosult a munkavállaló, ha betegség vagy rokkantság miatt napi három óránál kevesebbet tud dolgozni.

Részleges rokkantság miatti nyugdíjat akkor kap, ha naponta legalább három, de legfeljebb hat órát tud dolgozni, nemcsak az utolsó munkahelyén, hanem minden munkakörben. A rokkantsági nyugdíj emelése? Ezek a kiegészítő bevételi korlátok. A BU biztosítással elkerülheti a törvényes rokkantsági nyugdíjak szűk határait – de a költségek magasak.”

A BU biztosítás az egyik legdrágább magánbiztosítás. De célja a megélhetés biztosítása is a rendes nyugdíjkorhatárig. A legrosszabb esetben a folyamatban lévő hitelszerződések, például az ingatlanfinanszírozás vagy az autófizetés költségeit már nem lehet fedezni. „Ebből a szemszögből egészen másként kell szemlélni a BU biztosítást és a kapcsolódó költségeket, ha az a nyugdíjig való megélhetést kívánja biztosítani” – mondja Fürderer.

A felelősségbiztosítás mellett a foglalkozási rokkantsági biztosítás a második legfontosabb biztosítás. Különösen a pályakezdő fiataloknak kell ilyen biztosítást kötniük. Mert: „A havi 60-70 eurós költség magasnak tűnhet iskolásoknak vagy diákoknak, de ahhoz képest, amit később kapnak, az összeg ésszerű.” Itt megtudhatja, mennyire hasznos a foglalkozási rokkantságbiztosítás.

Aki a 20-as évei végén vagy a 30-as évei közepén köt BU-biztosítást, az már havi 100 eurót vagy még többet fizet. Megállapodott járulékdinamika mellett az éves befizetés nagyobb mértékben nő, mint annak, aki 60 euróval kezdi. „Ha később köt BU-biztosítást, megspórolhat nyolc-tíz év járulékot, de egy ugyanekkora BU-nyugdíjnál jóval magasabb a havi teher” – mondja Fürderer.

"Minél később indítja el a BU biztosítást, annál drágább lesz, ami a havi törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Ezzel szemben minél korábban kezdi meg a BU biztosítást, annál alacsonyabbak a havi törlesztőrészletek. A biztosítási időszak hosszabb, és ennek megfelelően a biztosítás lehetséges összhaszna is magasabb."

Aki ingatlanvásárláshoz hitelt vesz fel, gyakran részletfizetési biztosítást vagy maradványtartozás-biztosítást választ arra az esetre, ha előre nem látható okok miatt már nem tudja fizetni a részleteket. "Ez csak a második legjobb megoldás, de sokszor még mindig nem elegendő. Mert a törlesztőrészletes biztosítás azt sugallja az ügyfélnek, hogy védve van. A valóságban csak a hitel és a banki kötelezettségek védettek. Ott marad a kétgyermekes család, és legrosszabb esetben el kell költöznie, mert nincs elég pénz a megélhetésre, villanyra, fűtésre és autóra."

Ezért az ingatlanvásárlók inkább csökkentsék a járadékot, vagyis az éves kamat- és törlesztőrészletet, illetve a havi törlesztőrészletet, és a kölcsön mellett kössenek rokkantsági biztosítást olyan nyugdíjösszeggel, amely lehetőség szerint fedezi a hitel törlesztőrészletét és a megélhetési költségeket vészhelyzetben.