Digitalizáció a biztosítási ágazatban: lehetőségek és kihívások

Digitalizáció a biztosítási ágazatban: lehetőségek és kihívások

A jelentés szerint www.versicherungsjournal.at, sok szó esik a digitalizációról a biztosítási ágazatban. Remi Vrignaud, az Allianz vezérigazgatója szkepticizmusát fejezi ki a „digitális hozadékkal” kapcsolatban, és hangsúlyozza, hogy az üzleti modell digitális átalakítása még várat magára. Megemlíti a mesterséges intelligencia használatának jogi keretet biztosító tervezett szabályozások előtt álló kihívásokat is.

A „Mesterséges intelligencia törvény” elnevezésű tervezett uniós szabályozás egységes követelményeket kíván meghatározni az AI használatára vonatkozóan az EU-ban. A mesterséges intelligencia négy típusát különböztetjük meg, köztük a magas kockázatú MI-t, amelynek szigorú követelményeknek kell megfelelnie olyan területeken, mint a kockázatkezelés, az adatkezelés, az átláthatóság és az emberi felügyelet. Vita folyik arról is, hogy az egészség- és életbiztosítást a magas kockázatú mesterségesintelligencia-jelöltek közé kell-e sorolni, ami potenciálisan negatív hatással lehet a biztosított felekre.

Lehetséges kihatások lehetnek a biztosítótársaságokra olyan területeken, mint a kárrendezés, a biztosítás és a humánerőforrás-menedzsment. A biztosításközvetítőket viszont valószínűleg kevésbé érinti, de érintkezési pontjaik lehetnek az új szabályozással a chatbotok használatakor. Általában ajánlott már most felkészülni a jövőbeli követelményekre. A tervezett szabályozás tehát részleges hatással lehet a biztosítási szektorra.

Összefoglalva, a mesterségesen intelligens biztosítási megoldások szabályozási kerete potenciálisan hatással lesz a piacra és a biztosítási ágazatra. A biztosítottak negatív hatásokat tapasztalhatnak, míg a cégeknek új követelményekre kell felkészülniük, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítsák az MI használatát. Hogy a szabályozás milyen hatást fejt ki a gyakorlatban, azt még látni kell.