Az éghajlatváltozás mint kockázat: Zürich szigorítja az időjárási kockázatokkal kapcsolatos stratégiáját

Az éghajlatváltozás mint kockázat: Zürich szigorítja az időjárási kockázatokkal kapcsolatos stratégiáját

Carsten Schildknecht, a zürichi németországi vezérigazgató a közelmúltban kiadott közleményében az emberiségre nézve a legnagyobb kockázatnak minősítette a klímaváltozást. Különös tekintettel a közelgő 2024-es szövetségi választásokra hívja fel a figyelmet a klímavédelem kérdésének csökkenő társadalmi megítélésére. Ez olyan jelentős természeti katasztrófák hátterében történik, mint a viharok, heves esőzések, aszályok és erdőtüzek, amelyek 2024-ben világszerte hatalmas károkat okoztak.

Az ilyen szélsőséges események nemcsak az emberekre és a természetre gyakorolnak katasztrofális hatást, hanem közvetlen pénzügyi következményekkel is járnak a biztosítási ágazatra nézve. Minden természeti katasztrófa megterheli Zürich mérlegét, amit Schildknecht a jólét és a gazdasági növekedés komoly fenyegetéseként érzékel. Ennek a kihívásnak a megoldása érdekében Zürich felülvizsgálta fenntarthatósági stratégiáját, és megelőző tanácsokat kínál a vállalatoknak az időjárási kockázatokkal kapcsolatban.

Fenntarthatósági stratégia és célok

2021 óta Zürich már 74 százalékkal csökkentette a CO₂-kibocsátást, és 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérését tűzte ki célul. Ezen túlmenően a cég azt tervezi, hogy 2030-ra szerződéses partnereinek 75 százalékát meghatározott klímacélokkal látja el. Az ingatlanbefektetések négyzetméterenkénti CO₂-szennyezését ebben az időszakban 45 százalékkal kell csökkenteni.

Schildknecht hangsúlyozza a CO₂-kompenzációs projektek maximális átláthatóságának szükségességét is. E célok támogatása érdekében Zürich digitális klímakockázat-elemző eszközöket fejleszt, hogy jobban felkészítse a vállalatokat a kihívásokkal teli időjárási körülményekre. 2023-ban a társaság biztosítási díja 5,88 milliárd euró volt, egyedül a vagyon- és balesetbiztosítás 9,4 százalékkal 3,14 milliárd euróra nőtt.

Az éghajlathoz való alkalmazkodás és a katasztrófákra való felkészülés

Tágabb összefüggésben az éghajlathoz való alkalmazkodás és a katasztrófamegelőzés kapcsolata központi jelentőségű, amint azt a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség is hangsúlyozza. Az UNFCCC-folyamat hangsúlyozza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésének sürgősségét és a sérülékeny államok támogatását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ezt a nemzetközi menetrendet erősíti a Sendai Framework, amelynek célja a katasztrófahelyzetekből eredő kockázatok minimalizálása.

Ezek a stratégiák nemcsak nemzetközi szinten fontosak, hanem Németországban is folyik az éghajlathoz való alkalmazkodás és a katasztrófamegelőzés integrálása. Ebből a célból a hatóságok stratégiai szövetsége jött létre, amely elősegíti az éghajlatváltozással és a szélsőséges eseményekkel kapcsolatos információcserét. Wuppertal az éghajlati alkalmazkodás és a polgári védelem sikeres kombinációjának pozitív példája.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése arra is rávilágít, hogy az éghajlati kockázatok milyen gazdasági károkat okoznak Európában. Ezek a megállapítások alátámasztják az integrált éghajlat-politikai és rezilienciatervek fontosságát a városokban, az ENSZ-menetrend 11b. Fenntartható Fejlődési Céljában leírtak szerint. Az éghajlatváltozás kihívásainak hatékony leküzdése érdekében elengedhetetlen a válságkezelés, a katasztrófamegelőzés és az éghajlati alkalmazkodás szoros együttműködése.

A zürichi német kezdeményezés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzetközileg összehangolt megközelítései jól mutatják az éghajlati válság proaktív kezelésének sürgősségét és szükségességét. Az éghajlatváltozás hatásainak fenntartható és ellenálló módon történő kezelése csak közös fellépéssel érhető el.