Marokkó megemeli a biztosítási szolidaritási adót: kit büntetnek meg?

Marokkó megemeli a biztosítási szolidaritási adót: kit büntetnek meg?

2025. augusztus 30-án a marokkói kormány Rabatban elfogadta a „katasztrófák elleni szolidaritási adó” emeléséről szóló tervezetet. Ez a lépés, amelyet Nadia Fettah gazdasági és pénzügyminiszter mutatott be, a 110.14 törvény végrehajtásának része, amely a katasztrófahelyzetek elleni biztosítási rendszert hoz létre. Ez közvetlen válasz a régiót 2023. szeptember 8-án pusztító Al Hoauz földrengésre.

Mustapha Baitas kormányszóvivő kifejtette, hogy az új szabályozás a meglévő jogi kereteken alapul. Az intézkedés célja az Alap pénzügyi kapacitásának erősítése, amely a biztosítási díjak és járulékok 1%-ról 1,5%-ára emelt többletbevétellel jobban tudja teljesíteni az érintettekkel szembeni kötelezettségeket.

Védelem magasabb adókkal

Az ebből az adóból származó többletbevétel a „Fonds de solidarité againsttre les événements catastrophiques”-ba (FSEC) fog befolyni, amely a saját biztosítással nem rendelkező érintettek javát szolgálja. Az intézkedés különböző biztosítási ágakat érint, beleértve a gépjármű-, hajó- és repülőgépbiztosítást, a felelősségbiztosítást, valamint az egészség- és balesetbiztosítást. Mindazonáltal az életbiztosítás, valamint a külföldön székhellyel rendelkező személyek vagy társaságok bizonyos szerződései nem tartoznak e szabályozás hatálya alá.

Az adóemelés azért van, mert a marokkói kormány rámutat a természeti katasztrófák globális növekedésére, ami szintén megnöveli a viszontbiztosítás költségeit. Az Al Hoauz földrengés után az alap kiadásai a szeizmikus kockázatok fedezésére megduplázódtak. Ez rávilágít arra, hogy pénzügyi forrásokat kell biztosítani az ilyen katasztrófákra való jobb felkészüléshez.

Kritika és kihívások

A média ugyanakkor kritikus hangokat is közöl a döntéssel kapcsolatban, amely a közelgő új tanév idején és közvetlenül a nyári szünet után született. Ez pénzügyi nyomás alá helyezheti a háztartásokat, mivel most magasabb biztosítási díjakkal néznek szembe. A kötvénytulajdonosokra háruló pontos többletteher nagymértékben függ a vonatkozó díjak típusától és összegétől. Ez a reform tehát mind a magánszemélyeket, mind a vállalatokat érinti, és az érintett biztosítási körökben nagyobb pénzügyi terhekhez vezethet.

Hasonló kép rajzolódik ki Európában, ha a természeti katasztrófákra adott válaszokat vizsgáljuk. A legfrissebb információk szerint az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) csaknem 718,5 millió eurót osztanak szét több állam között a katasztrófa okozta károk kezelésében. A támogatott országok közé tartozik Németország, Belgium, Hollandia, Ausztria és Luxemburg, amelyek mindegyikét érintette a 2021 júliusában pusztító árvíz.

Az EU egyéb természeti katasztrófákra is nyújtott finanszírozást, többek között 9,5 millió eurót a spanyolországi La Palma vulkánkitörésére és 1,4 millió eurót a görögországi krétai földrengésre. Ezek az alapok egy átfogó támogatás részét képezik, amelyet az EUSZA 2002-es alapítása óta 100 katasztrófa esetére mozgósítottak, beleértve számos erdőtűz, vihar és aszály esetét. Eddig több mint 28 európai ország kapott több mint 7 milliárd eurós segélyt, ami rávilágít az ilyen alapok fontosságára a válság idején.

Ezek a marokkói és európai fejlemények rávilágítanak a természeti katasztrófák elleni megelőző intézkedések meghozatalára és a pénzügyi források megfelelő kiigazítására.

A marokkói szolidaritási adóemelésről további részletekért látogasson el ide Maghreb Post az EU-segélyekkel kapcsolatos információkért pedig keresse fel a Európai Parlament.