Forradalom az ellátásban: Bátor reformtervet mutat be a PKV!

Forradalom az ellátásban: Bátor reformtervet mutat be a PKV!

A németországi ellátás komoly kihívásokkal néz szembe a lakosság elöregedése, a növekvő költségek és a szakképzett munkaerő súlyos hiánya miatt. Ezzel összefüggésben a Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (PKV) a tartós ápolási biztosítás reformjavaslatát terjesztette elő, amely a hosszú távú finanszírozást és a szerkezeti korszerűsítést célozza. A PKV-terv tartalmazza az úgynevezett „gondozás+biztosítás” bevezetését, amely kötelező, finanszírozott kiegészítő ajánlatként szolgál. Ez az új biztosítás 10%-os önrész erejéig fedezi az idősotthonok személyes hozzájárulásait, és nem a felosztó-kirovó rendszeren, hanem egyéni befizetéseken alapul.

A „gondozás + biztosítás” fontos szempontja a szolidaritási kompenzáció. A gyermekeknek járulékmentesen kellene részesülniük az új szabályozásban, a nyugdíjasok pedig csak a járulék felét fizetik. A fiatalok esetében a járulék havi 44 euró körül kezdődik, de az életkor előrehaladtával nő. Fontos részlet még a működési struktúra, illetve az, hogy nincs kötelező lefedettség a járóbeteg területre. A PKV a magánellátás iránti fokozottabb elkötelezettséget is szorgalmazza.

Átfogó reformjavaslatok

A reformtervek számos olyan pontot tartalmaznak, amelyek a tartós ápolási biztosítás átfogó újratervezését hivatottak biztosítani. A kiegészítő gondozási biztosításnak többek között biztosítania kell az ápolással kapcsolatos költségek fedezését, különösen, ha korai megkötésre kerül sor. Továbbá a PKV támogatja a nyugdíjlehetőségek adókedvezményét; A munkáltató által finanszírozott tartós ápolás-gondozást ugyanúgy kell adózási szempontból kezelni, mint az egészség- és nyugdíjbiztosítást.

Az SGB XI. 43c. szakasza szerinti előnyök kiterjesztését azonban kritikusan értékelik. A reformjavaslatok szerint a személyi járulékok támogatása a kellő társadalmi pontosság nélkül többletköltséget okoz. E kihívásoknak való megfelelés érdekében javaslatot terjesztenek elő a szövetségi államonkénti átlagértékeken alapuló támogatások visszafogására. Vissza kell térni a tartós ápolási biztosítás részleges ellátási elvéhez.

Az egyéni költségvetés és a megelőzés a fókuszban

A reform részeként mérlegelik az ellátásra szorulók egyéni költségvetésére való átállást is. A fix szolgáltatások helyett rugalmas átfogó költségvetést kell bevezetni, amely lehetőséget ad a felhasználóknak a fel nem használt pénzeszközök kifizetésére. A másik hangsúly a megelőzésre irányul, különösen az 1. ellátási szinten, ahol a tanácsadás, gondozási tanfolyamok, segédeszközök és élettér-átalakítások népszerűsítésére kell összpontosítani.

Ezen túlmenően a cél az ápolási tanácsadás átszervezése, amely magában foglalja a kezdeti átfogó tanácsadást és a félévente történő további ellenőrzéseket. Az ápolószemélyzet bürokratikus akadályainak csökkentése is napirenden van azzal az ötlettel, hogy egységes digitális platformot hozzunk létre a jobb kommunikáció és adatkezelés érdekében.

A minőségbiztosítást is tovább kell fejleszteni a vizsgálati jegyzőkönyvek érthetőségének növelése és az ellátó intézmények együttműködésének biztosítása érdekében. Végül a PKV az ellátás szerkezeti átalakítását szorgalmazza az ellátásra szorulók önállóságának, méltóságának és részvételének erősítése érdekében.

A témával kapcsolatos átfogó információk és a németországi ellátás jelenlegi helyzetére vonatkozó adatok megtalálhatók olyan jelentésekben, mint például a Bertelsmann Alapítvány és különféle szaktanulmányokban dokumentálták.

A cselekvés szükségessége egyértelmű, és a javasolt reformok potenciálisan az ellátási szektor helyzetének alapvető javulását eredményezhetik.