Az infláció jelenlegi fejleményei az eurózónában és a pénzügyi politikára gyakorolt ​​hatások

Az infláció jelenlegi fejleményei az eurózónában és a pénzügyi politikára gyakorolt ​​hatások

A jelentése szerint amp.dw.com, az eurózóna inflációja októberben ismét gyengült, és több mint két éve a legalacsonyabb szintjét érte el. Az éves infláció 2,9 százalékra csökkent a korábbi 4,3 százalékról. 2021 nyara óta ez az első alkalom, hogy az euróövezet inflációs rátája a három százalék alatt van.

Németországban októberben 3,0 százalékos volt az infláció, valamivel meghaladva az eurózóna értéket. Ennek ellenére egyértelmű különbségek vannak az eurózónán belül, egyrészt Horvátország (6,7 százalék) és Szlovákia (7,8 százalék), másrészt Hollandia (mínusz 1,0 százalék) és Belgium (mínusz 1,7 százalék).

A csökkenés ellenére az Európai Központi Bank (EKB) kétszázalékos középtávú inflációs célját továbbra is túllépik. Ez az inflációs cél elérése előtti „utolsó mérföld” kihívást jelenthet az EKB számára, különös tekintettel a gazdasági visszaesésre.

Egy felmérés szerint a közgazdászok többsége nem számít arra, hogy az EKB először jövő július előtt csökkentse a kamatokat, pedig a tőkepiaci betéti kamat jelenleg 4,0 százalék – ez a legmagasabb szint a monetáris unió 1999-es kezdete óta.

E fejlemény ismeretében valószínű, hogy az EKB továbbra is óvatosan jár el, és nem fog elhamarkodott kamatcsökkentéseket végrehajtani. A jövőbeni inflációs folyamatokkal és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság nagyon körültekintő és rugalmas monetáris politikát igényel. Ezeknek a fejleményeknek a pénzügyi piacra gyakorolt ​​hatása ezért az elkövetkező hónapokban megnövekedett volatilitást és esetleg kivárást okozhat a befektetésekben.