Az elemzés azt mutatja: Az infláció különösen nagy terhet ró az alacsony jövedelmű háztartásokra
A taz.de beszámolója szerint a tavalyi infláció különösen a szegényebb háztartásokat érintette. A havi maximum 900 eurós jövedelemmel rendelkező egyedülállók inflációja 6,3 százalék volt, míg a havi 5000 eurós vagy azt meghaladó jövedelemmel rendelkező egyedülállók csak 5,3 százalékos inflációt regisztráltak. Összességében tavaly 5,9 százalékos volt az infláció, ami enyhe csökkenést jelent 2022-hez képest, de még így is jóval meghaladja az Európai Központi Bank által kitűzött 2 százalékos célt. A Hans Böckler Alapítvány Makroökonómiai és Konjunktúrakutató Intézetének (IMK) elemzése azt mutatja, hogy az alacsony jövedelmű háztartások...

Az elemzés azt mutatja: Az infláció különösen nagy terhet ró az alacsony jövedelmű háztartásokra
A jelentés szerint taz.de, a tavalyi infláció különösen a szegényebb háztartásokra nehezedett nagy terhet. A havi maximum 900 eurós jövedelemmel rendelkező egyedülállók inflációja 6,3 százalék volt, míg a havi 5000 eurós vagy azt meghaladó jövedelemmel rendelkező egyedülállók csak 5,3 százalékos inflációt regisztráltak. Összességében tavaly 5,9 százalékos volt az infláció, ami enyhe csökkenést jelent 2022-hez képest, de még így is jóval meghaladja az Európai Központi Bank által kitűzött 2 százalékos célt.
A Hans Böckler Alapítvány Makroökonómiai és Konjunktúrakutató Intézetének (IMK) elemzése azt mutatja, hogy az alacsony jövedelmű háztartások különösen szenvedtek a 2023 nyaráig tartó áremelések miatt. Ennek az az oka, hogy a szegényebb emberek jövedelmük nagyobb hányadát költik élelmiszerre és energiára. A földgáz ára 14,7 százalékkal, az áram ára 12,7 százalékkal, az élelmiszerek ára 12,4 százalékkal emelkedett. Ezen áremelések nélkül az infláció lényegesen alacsonyabb lett volna.
Ez a fejlemény jelentős hatással van a piacra és a pénzügyi szektorra. Az energia- és élelmiszerárak emelkedése különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti, mivel költségvetésük nagyobb részét ezekre a területekre kell fordítaniuk. Ez alacsonyabb vásárlóerőhöz vezet, és tovább súlyosbíthatja a gazdasági egyenlőtlenséget. Ez emellett a monetáris és kamatpolitikára is hatással lehet, mivel a központi bankok igyekezhetnek kordában tartani az inflációt.
Az IMK elemzése összességében rávilágít arra, hogy sürgősen intézkedéseket kell hozni az alacsony jövedelmű háztartások gazdasági terheinek enyhítésére, és rámutat az inflációs dinamika összetettségére a különböző háztartástípusok vonatkozásában.
Olvassa el a forrás cikket a taz.de oldalon