Munkaerőhiány Németországban: 16,8 százalékkal nőtt a 63 éves nyugdíjigénylés
A Tagesspiegel elemzése azt mutatja, hogy meredeken emelkedett a „63 éves nyugdíj” iránti kérelmek száma. Szeptember végéig már 245 289 új kérelem érkezett, ami 16,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés egyebek mellett a baby boomer generáció nyugdíjba vonulásának tudható be. Április végén már összesen 2,2 millióan vették igénybe ezt a nyugdíjtípust. Ennek a csoportnak a nyugdíja magas, így a nyugdíjak havi költsége 3,7 milliárd euróra emelkedik. A ddn demográfiai hálózat tanulmányából az is kiderül, hogy a munkavállalók csaknem kétharmada a törvényes nyugdíjkorhatár előtt...

Munkaerőhiány Németországban: 16,8 százalékkal nőtt a 63 éves nyugdíjigénylés
A Tagesspiegel elemzése azt mutatja, hogy meredeken emelkedett a „63 éves nyugdíj” iránti kérelmek száma. Szeptember végéig már 245 289 új kérelem érkezett, ami 16,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés egyebek mellett a baby boomer generáció nyugdíjba vonulásának tudható be. Április végén már összesen 2,2 millióan vették igénybe ezt a nyugdíjtípust. Ennek a csoportnak a nyugdíja magas, így a nyugdíjak havi költsége 3,7 milliárd euróra emelkedik. A ddn demográfiai hálózat tanulmányából az is kiderül, hogy a munkavállalók csaknem kétharmada a törvényes nyugdíjkorhatár előtt el akarja hagyni munkáját, még akkor is, ha ezért el kell fogadnia a levonásokat. A nagy többség legkésőbb 63 éves koráig szeretne nyugdíjba vonulni, míg a 30 év alatti dolgozók kevesebb mint 15 százaléka tudja elképzelni, hogy 67 éves koráig dolgozzon.
Ezek a számok kihatással lehetnek a munkaerőpiacra és a pénzügyi szektorra. A baby boomer generáció növekvő nyugdíjazása tovább növelheti a munkaerőhiányt, mivel kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő. Előfordulhat, hogy a vállalatok nehezen találnak képzett munkaerőt, ami hatással lehet a termelékenységre és a versenyképességre.
Pénzügyi oldalon a „63 éves nyugdíj” költségnövekedése kihívás elé állítja a nyugdíjbiztosítási rendszert és az állami költségvetést. A havi 3,7 milliárd eurós költség hosszú távon nem tartható fenn. Intézkedésekre lehet szükség a nyugdíjrendszer pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében, például a nyugdíjkorhatár emelésére vagy a nyugdíjrendszer újraértékelésére.
Várható, hogy ez a fejlemény a jövőben hogyan alakul, és milyen konkrét intézkedésekkel mérséklik a munkaerőpiacra és a pénzügyi szektorra gyakorolt hatást.
Forrás: jelentése szerint www.tagesspiegel.de
Olvassa el a forrás cikket a www.tagesspiegel.de oldalon