Megszakították a nukleáris tárgyalásokat: Irán reagál Izrael légicsapásaira!

Megszakították a nukleáris tárgyalásokat: Irán reagál Izrael légicsapásaira!

Az Irán és Izrael közötti feszült kapcsolatok tovább éleződnek, miközben a tervezett amerikai-iráni nukleáris tárgyalásokat Ománban törölték. Hangos délnémet újság Badr al-Buszaidi ománi külügyminiszter megerősítette a tárgyalások lemondását, és hangsúlyozta Omán fontos közvetítői szerepét. A tárgyalásokon eredetileg a 2015-ös bécsi nukleáris megállapodás végrehajtását akarták megvitatni, de továbbra is nagy a feszültség.

A diplomáciai kudarcokkal párhuzamosan Izrael péntek reggel óta nagyszabású légicsapást mér az iráni nukleáris létesítményekre. A „Rising Lion” nevű művelet célja Irán nukleáris fenyegetésének csökkentése és nukleáris programjának visszaállítása. Ez a megelőző sztrájk, mint a RND jelentések célja a kulcsfontosságú nukleáris létesítmények, katonai bázisok és tudósok megcélzása.

Támadások és ellenreakciók

Irán szombat este több száz rakétát és drónt lőtt ki Izrael irányába az izraeli támadásokra Tel-Aviv térségében. Irán hadüzenetnek tekintette az izraeli légicsapásokat, rávilágítva a két ország között fennálló mély feszültségekre. A támadások hátterében Izrael, az USA és más nyugati országok attól tartanak, hogy Irán titokban nukleáris fegyvereket fejleszthet ki.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) aggodalmát fejezi ki az iráni atomprogram fejleményei miatt. Bár nukleáris sugárzást nem sikerült kimutatni, az ügy ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztése politikai és gazdasági következményekkel járhat Iránra nézve. Irán az elmúlt hónapokban 60 százalékra növelte urándúsítását, ami veszélyesen közel áll az atomfegyverekhez szükséges 90 százalék körüli küszöbhöz.

A politikai háttér és a továbblépés

A konfliktusnak mély történelmi gyökerei vannak. Az 1979-es iszlám forradalom óta az Egyesült Államokat Irán ősellenségének tekintik. Az USA egyoldalú kilépése Trump elnök vezetése alatt 2018-ban a bécsi atomegyezményből és az azt követő szankciók tovább növelték a feszültséget. Az 1950-es években Irán nukleáris programját eredetileg az Egyesült Államok, majd Oroszország támogatásával indították el, mielőtt ez az együttműködés a forradalom utáni időszakban megszakadt.

Az iráni lakosság nemcsak a geopolitikai feszültségektől szenved, hanem a gazdasági helyzettől is, amelyet nemzetközi szankciók jellemeznek. A magas infláció és a széles körben elterjedt szegénység sok iráni mindennapi kísérője. A nukleáris vita megoldásának diplomáciai megközelítéséhez való visszatérés jelenleg aligha lehetséges alapvető reformok és geopolitikai szintű deeszkaláció nélkül.