Bajorország gazdasága azt kiáltja: kevesebb nyaralás a nagyobb növekedésért!

Bajorország gazdasága azt kiáltja: kevesebb nyaralás a nagyobb növekedésért!

A németországi munkaszüneti napok számáról szóló vita egyre nagyobb lendületet kap. A Bajor Üzleti Szövetség (vbw) mostani jelentésében az egyházi ünnepek eltörlését szorgalmazza az ország gazdasági helyzetének javítása érdekében. Wolfram Hatz elnök azt mondta: „Több munkára van szükségünk, kevesebb szabadságra”. Ez a német gazdaságra nehezedő nyomást tükrözi, különös tekintettel a gyengülő gazdasági helyzetre.

A vbw ügyvezető igazgatója, Bertram Brossardt konkrét ünnepnapokat, például húsvét hétfőt, pünkösdhétfőt és Boxing Day-t jelölt meg a lemondás lehetséges jelöltjeiként. Azzal érvel, hogy egy munkaszüneti nap eltörlése a német gazdaság hasznára válna anélkül, hogy súlyos terheket róna a munkavállalókra. Nemzetközi összehasonlításban Németországban van a legtöbb munkaszüneti nap Európában és a legrövidebb éves munkaidő világszerte, ami felpörgeti a munkaidő-kiigazításokról szóló vitákat.

Az ünnepek lemondásának gazdasági hatásai

A Német Gazdasági Intézet (IW) számításai szerint a munkaszüneti nap eltörlése akár 8,6 milliárd euróval is növelheti a bruttó hazai terméket (GDP). Egy további munkanap a GDP 0,2 százalékát is elérheti. Két különböző számítási megközelítés, amelyek közül az egyik úgynevezett naptári kiigazítást tartalmaz, azt mutatja, hogy egy további munkanap bő ötmilliárd euróval növelheti a gazdasági teljesítményt. Emellett a termelés növelésére és a költségek csökkentésére vonatkozó forgatókönyvek is hasonló eredményekhez vezethetnek, ahogy Christoph Schröder, az IW szakértője hangsúlyozza.

A vita azonban összetett, különösen azért, mert az ünnepekre vonatkozó szabályozás eltér a szövetségi államokban. Míg Schleswig-Holsteinben, Hamburgban, Brémában, Alsó-Szászországban, Berlinben és Hessenben van a legkevesebb tíz munkaszüneti nap, Saar-vidék, Baden-Württemberg és Bajorország a legtöbb, legfeljebb 14 munkaszüneti nappal. Brossardt úgy írja le a pünkösd hétfőt, mint az ünnepnapot, amely a legkönnyebben nélkülözhető. Németország-szerte egységes törlést kellene végrehajtani.

Egymásnak ellentmondó vélemények az ünnepek lemondása témájában

A törlési igényt azonban ellenállásba ütközik. Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök egyértelműen a munkaszüneti napok csökkentése ellen emelt szót. A Német Szakszervezetek Szövetsége (DGB) is elutasítja a javaslatot, és hangsúlyozza, hogy a munkaszüneti napok fontosak a pihenés és a termelékenység szempontjából.

Egy ilyen intézkedés gazdasági szükségességét azonban az üzleti élet néhány prominens képviselője támogatja. Monika Schnitzer, a közgazdászok vezetője a munkaszüneti nap eltörlésében látja a válság terheinek finanszírozását. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke is a munkaszüneti napok törlését szorgalmazza a munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében.

Összességében kiderül, hogy az ünnepek lemondásának témája összetett és vitatott terület, amelynek gazdasági és társadalmi vonatkozásai is vannak. A német gazdaság kihívásai és a demográfiai folyamatok, vagyis a nyugdíjba vonulók száma, mint az új alkalmazottak száma, felpörgeti a vitát az ünnepek jövőjéről az országban.

A témával kapcsolatos további információkért olvassa el a következő jelentéseket RND és napi hírek.