Vita az ünnepek lemondásáról: Változnak az üzleti igények!

Vita az ünnepek lemondásáról: Változnak az üzleti igények!

Németországban ismét fellángolt a vita a munkaszüneti napok eltörléséről. A vállalkozások képviselői a német fesztiválnaptár felülvizsgálatát kérik, különös tekintettel az egyházi ünnepekre. E megfontolások fő okaként a keresztények csökkenő számát említik. A Bavarian Business Association (vbw) a heti munkaidő növelését vagy a munkaszüneti napok eltörlését szorgalmazza a gazdasági teljesítmény növelése érdekében. A „Családi Vállalkozók” szervezet is támogatja ezeket az igényeket.

A vbw ügyvezető igazgatója, Bertram Brossardt olyan ünnepekre hoz fel példákat, amelyek más országokban nem léteznek. Ez arra utalhat, hogy a német munkakultúrát és időket nemzetközi összehasonlításban újra kell gondolni. Az OECD adatai azt mutatják, hogy a német munkavállalók átlagosan 92 órával kevesebbet dolgoznak, mint osztrák kollégáik, és 391 órával kevesebbet, mint az olasz munkavállalók.

Az ünnepek lemondásának gazdasági hatásai

E megbeszélés központi szempontja a bruttó hazai termék (GDP) lehetséges növekedése. Michael Hüther, a Német Gazdasági Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a munkaszüneti napok eltörlése hozzájárulhat a gazdasági teljesítmény rövid távú növekedéséhez. Az intézet számításai szerint egy további munkanap akár 8,6 milliárd euróval is növelheti a GDP-t. A munkaszüneti nap megszüntetésére vonatkozó közgazdászok javaslata azt jelentené, hogy a plusz munkanap a GDP 0,2 százalékát is elérheti.

Kétféle számítási megközelítés létezik ennél a javaslatnál: egy naptári kiigazítás bő ötmilliárd eurós gazdasági kibocsátást generálhat, míg a Szakértői Tanács két forgatókönyve (termelésnövekedés, költségcsökkentés) hasonló eredményt, akár 8,6 milliárd eurót is elérhet. A hatás az ünnep törlésének évszakától függően változhat.

Reakciók és aggodalmak

E gazdasági érvek ellenére jelentős ellenállás tapasztalható a munkaszüneti napok törlésével szemben. Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök már világossá tette, hogy nem akarja lemondani a pünkösd hétfőt. Az Állami Kancellária főnöke, Nathanael Liminski (CDU) más prioritásokat is lát a gazdaság élénkítésében. A Katolikus Vállalkozók Szövetsége (BKU) a munkaszüneti napok lemondásával járó kultúravesztésre figyelmeztet.

A szakszervezetek hevesen elutasítják ezeket a javaslatokat, és hangsúlyozzák a szabadságok fontosságát a munkakultúra és a dolgozók felépülése szempontjából. A YouGov legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 75 százaléka ellenzi a pünkösd hétfői napjának lemondását. A munkaszüneti napok eltörlését ráadásul 73 százalék nem tartja megfelelő gazdaságerősítő módszernek. 75 százalékuk úgy gondolja, hogy az üdülés a turizmus és az éttermi forgalom növekedésével erősíti a gazdaságot.

A vita összetett, mert a munkaszüneti napok szövetségi államonként változnak. Egységes ünnep csak október 3-án létezik; Kilenc további munkaszüneti nap érvényes országszerte: újév, nagypéntek, húsvét hétfő, mennybemenetel, pünkösd hétfő, munka ünnepe, német egység napja és karácsony napja. A törlés kihívásai messze túlmutatnak a gazdasági megfontolásokon, és hatással vannak a társadalom kulturális és társadalmi vonatkozásaira is.

A témával kapcsolatos további információkért olvassa el a beszámolót katedrális rádió és napi hírek.