Jelentősen nőtt a vállalati fizetésképtelenségek száma Németországban – több mint 200 000 munkahely van veszélyben

Jelentősen nőtt a vállalati fizetésképtelenségek száma Németországban – több mint 200 000 munkahely van veszélyben

A jelentés szerint www.tichyseinblick.de novemberben tovább emelkedett a rendszeres fizetésképtelenségi eljárások száma Németországban. Becslések szerint 205 000 munkahely van veszélyben, vagy már megszűnt. A rendszeres fizetésképtelenségi bejelentések száma 18,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Ez már a második olyan hónap egymás után, amikor kétszámjegyű növekedési ütemet figyeltek meg az előző évhez képest.

A bejelentett csődök számának növekedése különösen az építőiparban figyelhető meg, ahol 2022 óta megnégyszereződött az ingatlanfejlesztők és ingatlanfejlesztők csődjei. A hagyományos nagyvállalatok csődje is megterheli a piacot, hiszen ezek a cégek foglalkoztatják a csőd által érintett munkavállalók kétharmadát.

A szakértők szerint a csődök okai elsősorban a magas kamatok, a gyenge gazdaság és a drága energia áll. A „CO2-ár” 2024-től történő emelése további terheket ró a vállalatokra. Különösen érintettek az olyan ágazatok, mint a kórházak, a gépipar, a textilipari vállalatok és a divatárusítók.

A piacra gyakorolt ​​hatás már érezhető, amint azt a Bosch autóbeszállító bejelentése is mutatja, amely akár 1500 munkahely megszüntetését tervezi. Ez részben az autóipar elektromobilitás irányába történő átalakulásának köszönhető. Az intézkedéseket 2025 végéig kell végrehajtani, az üzemi tanáccsal már folynak az egyeztetések. A németországi fizetésképtelenségek alakulása a pénzügyi szektorban és a munkaerőpiacon, különösen a hagyományos iparágakban tapasztalható folyamatos problémákra mutat rá.

A csődök megnövekedett száma valószínűleg továbbra is terhet ró a német gazdaságra, különös tekintettel a jelenlegi gazdasági kihívásokra és az iparban zajló szerkezeti változásra. A kormánynak és a pénzügyi szektornak várhatóan intézkedéseket kell tennie a munkaerőpiacra és a gazdaságra gyakorolt ​​negatív hatások mérséklésére.