A németek dolgoznak a legkevesebbet: ébresztő a politikusoknak!

A németek dolgoznak a legkevesebbet: ébresztő a politikusoknak!

A Német Gazdasági Intézet (IW) jelenlegi tanulmánya szerint Németországban 2023-ban a munkaidő jelentősen elmarad sok más gazdasági nemzet munkaidejétől. Egy munkaképes korú (15-64 éves) lakosra jutó körülbelül 1036 ledolgozott órával Németország a harmadik helyen áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD). Csak Franciaország 1027 körüli munkaórával és Belgium 1021 körüli munkaórával teljesít rosszabbul. Ez csökkenést jelent a 2013-as hozzávetőlegesen 1013 ledolgozott órához képest, ami azt jelzi, hogy a munkaidő csökkenő tendenciát mutat.

Az IW munkaerő-piaci szakértője, Holger Schäfer kifejti, hogy bár az újraegyesítés óta nőtt a munkaidő, az 1970-es évekhez képest lényegesen kevesebb munkát végeznek. Nemzetközi összehasonlításban az olyan országok, mint Új-Zéland, ahol a legtöbb munkaidő körülbelül 1402 óra, valamint Csehország és Izrael azt mutatják, hogy a munkaidő magasabb üteme láthatóan kivitelezhető. Friedrich Merz kancellár legutóbbi kormánynyilatkozatában „hatalmas erőfeszítésekre” szólított fel Németország versenyképességének növelése és hatékonyabb munkamódszerek bevezetése érdekében.

A szakképzett munkaerő hiánya és a nők szerepe

A csökkenő munkaidő már érezhető szakképzett munkaerőhiányhoz vezetett – figyelmeztet Michael Hüther, az IW elnöke. Az évtized végére körülbelül 4,2 milliárd munkaóra hiányozhat Németországban. Ezzel összefüggésben Bärbel Bas munkaügyi miniszter hangsúlyozza a nők munkakörülményeinek javításának fontosságát foglalkoztatásuk növelése érdekében. Külön kiemeli az anyák munkaerő-piaci potenciálját, és bírálja az úgynevezett „részmunkaidős csapdát”, amely sok nőt megakadályoz abban, hogy elérje a kívánt óraszámot. Ezek a problémák elsősorban a nem megfelelő gyermekgondozásra és a családellenes munkamódszerekre vezethetők vissza.

Németországban a munkaórák mennyisége folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben, a járványos évek kivételével. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy ez a fejlemény kihívások elé állítja a családokat és a munkaadókat, különösen a fizetett és a gondozási munka megosztását illetően. Az átfogó megoldások áttekintése azt mutatja, hogy ezek gyakran nem hatékonyak, és gátolhatják a nemek közötti nagyobb egyenlőség felé irányuló társadalmi változást. A szakképzett munkaerő iránti igény csökkentése érdekében politikai intézkedésekkel támogatni kell az alulfoglalkoztatott csoportokat a kívánt munkaidő elérésében.

Reformok és kihívások

A 2022 októberében végrehajtott minimunka-reform lehetővé teszi a munkavállalói járulékok fokozatos emelését. Ez azt jelenti, hogy a határjövedelem határának túllépése már nem feltétlenül jár nettó veszteséggel. Ezzel párhuzamosan a második keresők adóterhének csökkentését is tervezik, de ennek hatása a tényleges álláskínálatra bizonytalan. A jobb gyermekgondozás szükségessége nyilvánvaló; 2022-ben a három év alattiak mindössze 36%-a járt napközibe, míg a szülők 49%-a szeretett volna.

Emellett továbbra is problémát jelent a nem fizetett munka egyenlőtlen megoszlása ​​a háztartásban. Az anyák lényegesen több időt töltenek gyermekeik gondozásával, mint az apák, ami súlyosbítja a dolgozó nők kihívásait. A feladatok kiegyensúlyozottabb elosztásának elősegítése érdekében a politikusok ösztönzőket adhatnak, például a szülői szabadságra vonatkozó megfelelő szabályozással. A jövőbeli fejlődés szempontjából kulcsfontosságú, hogy további lépéseket tegyenek a nemek közötti egyenlőség felé a nők foglalkoztatási potenciáljának kiaknázása és a növekvő munkaerőigény kielégítése érdekében.

A németországi munkaidőről bővebben tájékozódhat ZDF és DIW látogatás.