A németek kevesebbet dolgoznak: Merz több erőfeszítést kér a munkában!

A németek kevesebbet dolgoznak: Merz több erőfeszítést kér a munkában!

A munkaerő-piaci vita Németországban új formákat ölt. A Német Gazdasági Intézet (IW) elemzése szerint 2023-ban az egy foglalkoztatható lakosra jutó átlagos munkaidő mindössze 1036 óra volt. Ezzel Németország az utolsó előtti helyen áll a 38 OECD-ország között. Csak Franciaországban (1027 óra) és Belgiumban (1021 óra) volt kevesebb, Új-Zéland pedig 1402 órával az élen. Ezek a számok szemléltetik a német munkaerőpiac előtt álló kihívást.

A munkaidőről szóló vita egyre vitatottabb. Friedrich Merz kancellár egyértelmű álláspontot képviselt, és a munkaidő növelését szorgalmazza Németországban. Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter is megszólal, és rámutat, hogy a nők foglalkoztatásának növekedése a munkaidő növekedéséhez vezethet. Ezt támogathatja az anyák munkakörülményeinek javítása és a gyermekgondozás tervezett bővítése, amelyre a fekete-piros koalíció mutat rá.

Munkaidő összehasonlítása

Az elmúlt néhány év visszatekintése érdekes fejleményt mutat. 2013-hoz képest, amikor az átlagos munkaóra 1013 körül mozgott, 2023-ban a németek valójában többet dolgoztak. Ennek ellenére a tendencia az 1970-es évek óta csökkenő maradt, bár az újraegyesítés óta növekedés tapasztalható. Ez a fejlemény riasztó, különösen abban az összefüggésben, amelyben Michael Hüther, az IW elnöke a szakképzett munkaerő közelgő hiányára figyelmeztet. Előrejelzése szerint az évtized végére csaknem 4,2 milliárd munkaóra kieshet.

Emellett Németországban 2023-ban magas, 77,2 százalékos lesz a foglalkoztatási ráta, ami meghaladja az OECD 69 százalékos átlagát. Meg kell azonban jegyezni, hogy Németországban a munkavállalók körülbelül 30 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Összehasonlításképpen: Olaszországban ez az érték 18 százalék, Lengyelországban pedig csak 6 százalék. Ez a különbség rávilágít a részmunkaidős munka problémájára a német munkakörnyezetben.

Politikai igények és kihívások

A munkaidőről szóló vita nemcsak a ledolgozott órák számáról szól, hanem arról is, hogy milyen körülmények között dolgoznak az emberek. Az IW többek között bírálja a közepes jövedelmek meredek adókulcsát, ami miatt a túlórák nem vonzóak. A munkaerő-piaci szerkezet javítása érdekében felhívják az olyan visszatartó erejű tényezőket is, mint a 63 éves nyugdíjba vonulás.

Összegezve elmondható, hogy a munkaidő kérdése Németországban nem pusztán statisztikai kérdés, hanem mélyen beágyazódik a társadalmi és gazdasági struktúrákba. A jelenlegi viták döntő kérdésekhez vezetnek a munkaerőpiac jövőjével és a polgárok életminőségével kapcsolatban.

További információért tekintse meg az elemzést Deutschlandfunk és t online.