Németország a szélén: a recesszió 2026-ig elhúzódik – mi van most?

Németország a szélén: a recesszió 2026-ig elhúzódik – mi van most?

A német gazdaság két éve mély recesszióban van, így az Európai Unión belül ez az egyetlen ország, amely továbbra is ebben a nehéz helyzetben van. Ebben az összefüggésben 2024-ben ugyanannyi vállalatot bezártak, mint a 2011-es pénzügyi válság idején. Különösen az energiaintenzív iparág szenved a magas villamosenergia-áraktól, ami tovább rontja a gazdasági helyzetet. Emellett a folyamatos munkaerőhiány és a magas bürokratikus akadályok a vállalati feladatok növekedéséhez vezetnek.

A szövetségi kormány gazdasági tanácsadó bizottsága szerint ez egy „kifejezetten gyenge szakasz”, amely valószínűtlenné teszi a gyors fellendülést. 2025-re nulla növekedést prognosztizálnak, míg 2026-ra csak 1%-os növekedés látszik lehetségesnek. Különösen Németország nemzetközi versenyképessége szenvedett az ukrajnai háború következményeitől és az ezzel járó orosz gázszállítás leállásától. Ezt a Német Kereskedelmi és Iparkamara a szükséges politikai intézkedések sürgető jeleként értelmezte.

A válság okai és kihívásai

A német gazdaság problémái sokfélék. A bürokrácia és a hosszú jóváhagyási eljárások jelentősen lelassítják a növekedést. Ráadásul Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája negatív hatással van az ország exportorientált gazdaságára. Az ifo konjunktúra-indexe 87,3 pontra esett 2023 júliusában, ami sorozatban a harmadik visszaesést dokumentálja, és tükrözi a vállalatok körében tapasztalható bizonytalanságot. A stagnáláshoz olyan rövid távú problémák is hozzájárulnak, mint a kamatok emelkedése és az oroszországi gázimporttól való függés.

A GfK felmérése szerint Németországban alacsony a fogyasztói hangulat. Az előrejelzések 2023-ban a gazdasági kibocsátás közelgő visszaesését jelzik, az Ifo Intézet -0,4 százalékot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig -0,3 százalékot vár.

Politikai intézkedések és fejlemények

Katherina Reiche szövetségi gazdasági miniszter július közepéig olyan intézkedéseket tervez bevezetni, amelyek enyhítik a vállalatok terheit, beleértve a villamosenergia-adók csökkentését és a munkaerő-piaci reformokat. Friedrich Merz kancellár több munkaösztönzést és rugalmasabb munkaidőt szorgalmaz. A szövetségi kormány különös figyelmet fordít a nők sikeres munkaerő-piaci integrációjára a jobb gyermekgondozás révén.

Emellett egy átfogó, 500 milliárd eurós pénzügyi csomagot jelentenek be az infrastruktúrába való befektetésről. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy ezeket az alapokat esetleg nem a rendeltetésüknek megfelelően használják fel, és hogy a hitelekből történő finanszírozás veszélyeztetheti az EU adósságszabványainak való megfelelést. A szakértők a jövő reális látásmódját és az új üzleti modellek népszerűsítését szorgalmazzák. A szakértői bizottság legkorábban 2026-ig vár pozitív hatásokat a pénzügyi csomagtól.

Tekintettel a jelenlegi helyzetre, a helyzetértékelést gyakran úgy írják le, mint „remény és félelem között”. Robert Habeck gazdasági miniszter az ipari villamosenergia-támogatás bevezetését javasolja, de ez továbbra is vitatott, míg az Ifo elnöke, Clemens Fuest és más szakértők ehelyett a bürokrácia csökkentését és átfogó adóreformokat szorgalmaznak a beruházások ösztönzése érdekében.

Összefoglalva: Németország jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe, amelyek mind strukturális, mind rövid távú megoldásokat igényelnek ahhoz, hogy az ország visszakerüljön a növekedési pályára. A politikai és gazdasági bizonytalanság továbbra is kulcskérdés, amellyel sürgősen foglalkozni kell a gazdaság fenntartható stabilizálása érdekében.

Továbbra sem látható, hogy a szövetségi kormány tervezett intézkedései meg tudják-e hozni a szükséges hatást a negatív fejlemény megállításához és a német gazdaságba vetett bizalom helyreállításához. Ez a válsághelyzet egyszerre kínál kockázatokat és lehetőségeket, amelyeket ki kell használni, hogy új utakat találjunk a növekedéshez és a stabilitáshoz.

A DW jelentése szerint...
A Deutschlandfunk jelentése szerint...