A PISA-eredmények alakulása Németországban: Egy pénzügyi szakértő elemzi a visszaesés okait, és befektetéseket szorgalmaz az oktatási rendszerbe.

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A www.n-tv.de beszámolója szerint Németország a következő PISA-sokkot éli át. 2001-ben már volt „PISA-sokk”, amikor Németország a vártnál rosszabbul teljesített. A következő években előrelépés történt, de a visszaesés legkésőbb 2012-ben kezdődött. A világjárvány tovább súlyosbította a teljesítmény csökkenését, de nem ez volt az egyetlen ok. A német iskolarendszerben szakmunkáshiány van, a növekvő migráció is befolyásolja az eredményeket. A migráns hátterű gyerekek néha sokkal rosszabbul teljesítenek a PISA-vizsgálatokban, ami a társadalmi egyenlőtlenséggel és a szegénységgel is összefügg. A német oktatási rendszerbe való befektetések jóval az OECD-átlag alatt maradnak, de csak a pénz...

Gemäß einem Bericht von www.n-tv.de, Deutschland erlebt den nächsten PISA-Schock. Schon im Jahr 2001 gab es einen „PISA-Schock“, als Deutschland schlechter abschnitt als erwartet. In den folgenden Jahren konnten Fortschritte verzeichnet werden, doch spätestens 2012 begann der Abschwung. Die Pandemie verschärfte den Leistungsabfall zusätzlich, führte aber nicht alleine dazu. Es fehlen Fachkräfte im deutschen Schulsystem, und die steigende Migration hat ebenfalls Einfluss auf die Ergebnisse. Kinder mit Migrationshintergrund schneiden in den PISA-Studien teilweise sehr viel schlechter ab, was auch mit sozialer Ungleichheit und Armut zusammenhängt. Die Investitionen in das deutsche Bildungssystem liegen deutlich unter dem OECD-Durchschnitt, doch allein Geld wird …
A www.n-tv.de beszámolója szerint Németország a következő PISA-sokkot éli át. 2001-ben már volt „PISA-sokk”, amikor Németország a vártnál rosszabbul teljesített. A következő években előrelépés történt, de a visszaesés legkésőbb 2012-ben kezdődött. A világjárvány tovább súlyosbította a teljesítmény csökkenését, de nem ez volt az egyetlen ok. A német iskolarendszerben szakmunkáshiány van, a növekvő migráció is befolyásolja az eredményeket. A migráns hátterű gyerekek néha sokkal rosszabbul teljesítenek a PISA-vizsgálatokban, ami a társadalmi egyenlőtlenséggel és a szegénységgel is összefügg. A német oktatási rendszerbe való befektetések jóval az OECD-átlag alatt maradnak, de csak a pénz...

A PISA-eredmények alakulása Németországban: Egy pénzügyi szakértő elemzi a visszaesés okait, és befektetéseket szorgalmaz az oktatási rendszerbe.

A www.n-tv.de beszámolója szerint Németország a következő PISA-sokkot éli át. 2001-ben már volt „PISA-sokk”, amikor Németország a vártnál rosszabbul teljesített. A következő években előrelépés történt, de a visszaesés legkésőbb 2012-ben kezdődött. A világjárvány tovább súlyosbította a teljesítmény csökkenését, de nem ez volt az egyetlen ok. A német iskolarendszerben szakmunkáshiány van, a növekvő migráció is befolyásolja az eredményeket. A migráns hátterű gyerekek néha sokkal rosszabbul teljesítenek a PISA-vizsgálatokban, ami a társadalmi egyenlőtlenséggel és a szegénységgel is összefügg. A német oktatási rendszerbe történő beruházások jóval az OECD-átlag alatt maradnak, de a pénz önmagában nem oldja meg a problémát. Mindenekelőtt a kisgyermekkori nevelést és a gyermekek gondozását kell javítani.

A PISA-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Németországban körülbelül tíz éve egyértelmű tendencia mutatkozik az oktatási teljesítmény romlása felé, amit a világjárvány tovább súlyosbított. A bölcsődék létszámhiánya és az oktatás helyett a gondozásra való összpontosítás szintén fontos szempont. Az oktatási rendszer változásainak és beruházásainak strukturálisnak és hosszú távúnak kell lenniük.

Összességében a PISA-tanulmány kimutatta, hogy Németországnak sürgősen reformokra van szüksége az oktatás és az iskolák terén a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése és az oktatási teljesítmény javítása érdekében. Fontos, hogy a német oktatási rendszer mind a koragyermekkori nevelésbe, mind az iskolai oktatásba fektessen be a gyermekek jövőbeli kilátásainak javítása érdekében. Ehhez nemcsak anyagi forrásokra van szükség, hanem szerkezeti változtatásokra és a migráns hátterű gyermekek jobb integrációjára is.

Olvassa el a cikk forrását a www.n-tv.de oldalon

A cikkhez