A PISA-eredmények alakulása Németországban: Egy pénzügyi szakértő elemzi a visszaesés okait, és befektetéseket szorgalmaz az oktatási rendszerbe.
A www.n-tv.de beszámolója szerint Németország a következő PISA-sokkot éli át. 2001-ben már volt „PISA-sokk”, amikor Németország a vártnál rosszabbul teljesített. A következő években előrelépés történt, de a visszaesés legkésőbb 2012-ben kezdődött. A világjárvány tovább súlyosbította a teljesítmény csökkenését, de nem ez volt az egyetlen ok. A német iskolarendszerben szakmunkáshiány van, a növekvő migráció is befolyásolja az eredményeket. A migráns hátterű gyerekek néha sokkal rosszabbul teljesítenek a PISA-vizsgálatokban, ami a társadalmi egyenlőtlenséggel és a szegénységgel is összefügg. A német oktatási rendszerbe való befektetések jóval az OECD-átlag alatt maradnak, de csak a pénz...

A PISA-eredmények alakulása Németországban: Egy pénzügyi szakértő elemzi a visszaesés okait, és befektetéseket szorgalmaz az oktatási rendszerbe.
A www.n-tv.de beszámolója szerint Németország a következő PISA-sokkot éli át. 2001-ben már volt „PISA-sokk”, amikor Németország a vártnál rosszabbul teljesített. A következő években előrelépés történt, de a visszaesés legkésőbb 2012-ben kezdődött. A világjárvány tovább súlyosbította a teljesítmény csökkenését, de nem ez volt az egyetlen ok. A német iskolarendszerben szakmunkáshiány van, a növekvő migráció is befolyásolja az eredményeket. A migráns hátterű gyerekek néha sokkal rosszabbul teljesítenek a PISA-vizsgálatokban, ami a társadalmi egyenlőtlenséggel és a szegénységgel is összefügg. A német oktatási rendszerbe történő beruházások jóval az OECD-átlag alatt maradnak, de a pénz önmagában nem oldja meg a problémát. Mindenekelőtt a kisgyermekkori nevelést és a gyermekek gondozását kell javítani.
A PISA-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Németországban körülbelül tíz éve egyértelmű tendencia mutatkozik az oktatási teljesítmény romlása felé, amit a világjárvány tovább súlyosbított. A bölcsődék létszámhiánya és az oktatás helyett a gondozásra való összpontosítás szintén fontos szempont. Az oktatási rendszer változásainak és beruházásainak strukturálisnak és hosszú távúnak kell lenniük.
Összességében a PISA-tanulmány kimutatta, hogy Németországnak sürgősen reformokra van szüksége az oktatás és az iskolák terén a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése és az oktatási teljesítmény javítása érdekében. Fontos, hogy a német oktatási rendszer mind a koragyermekkori nevelésbe, mind az iskolai oktatásba fektessen be a gyermekek jövőbeli kilátásainak javítása érdekében. Ehhez nemcsak anyagi forrásokra van szükség, hanem szerkezeti változtatásokra és a migráns hátterű gyermekek jobb integrációjára is.
Olvassa el a cikk forrását a www.n-tv.de oldalon