1,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatás Berlinben 2023-ban: a recesszió és a szakképzett munkaerő hiánya ellenére is nő a foglalkoztatás
A www.tagesspiegel.de beszámolója szerint Németország enyhe recesszióba süllyedt tavaly, ami azt jelenti, hogy az összes szolgáltatás és áru értéke (GDP = bruttó hazai termék) csökkent az előző évhez képest. Berlinben a gazdaság valószínűleg csaknem egy százalékkal nőtt. Hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre. Statisztikailag azonban igazolható, hogy 2023-ban lényegesen többen dolgoztak a fővárosban, mint 2022-ben. A foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal nőtt, és elérte az éves átlagot 2 millió 193 300 főre. Ez 35 100-zal több, mint az előző évben. A szövetségi államok között Berlin a második legmagasabb százalékot Hamburg után...

1,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatás Berlinben 2023-ban: a recesszió és a szakképzett munkaerő hiánya ellenére is nő a foglalkoztatás
A jelentés szerint www.tagesspiegel.de, Németország tavaly enyhe recesszióba került, ami azt jelenti, hogy az összes szolgáltatás és áru értéke (GDP = bruttó hazai termék) csökkent az előző évhez képest. Berlinben a gazdaság valószínűleg csaknem egy százalékkal nőtt. Hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre. Statisztikailag azonban igazolható, hogy 2023-ban lényegesen többen dolgoztak a fővárosban, mint 2022-ben. A foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal nőtt, és elérte az éves átlagot 2 millió 193 300 főre. Ez 35 100-zal több, mint az előző évben. A szövetségi államok közül Berlinben volt a második legnagyobb százalékos növekedés Hamburg után. Országosan 0,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatás.
Alacsonyabb növekedés, mint a járvány után
Figyelemre méltó a berlini pozitív gazdasági fejlődés, különös tekintettel a Németországban tapasztalható enyhe recesszióra. A csökkenő gazdasági mutatók ellenére a foglalkoztatás növekedésének lehetséges magyarázata a szakképzett munkaerő folyamatos hiánya. Sok vállalat új alkalmazottakat vesz fel, hogy megfeleljen a sürgős szükségleteknek, és felkészüljön sok baby boom korosztály munkaerőpiacról való kilépésére. Továbbá a rövid távú gazdasági ingadozások nem feltétlenül vezetnek elbocsátáshoz. A foglalkoztatottak számának növekedésének és ezzel egyidejűleg csökkenő GDP-jének másik magyarázata az lehet, hogy a munkavállalók átlagosan rövidebb munkaidőben dolgoznak.
Továbbra is figyelemmel kell kísérni a recesszió hosszú távú hatásait és ezzel egyidejűleg a berlini foglalkoztatottak számának növekedését. Lehetséges, hogy a foglalkoztatás növekedése tompítja a recesszió gazdasági hatását. A rövidebb munkaidő azonban alacsonyabb termelékenységet is jelezhet, aminek hosszú távú negatív hatásai lehetnek. Várható tehát, hogy a berlini és országos munkaerő-piaci fejlemények hogyan alakulnak, és milyen hatással lesznek a pénzügyi szektorra.
Olvassa el a forrás cikket a www.tagesspiegel.de oldalon