EU-csúcs Brüsszelben: vita fegyverekről és pénzről Európának!

Az EU vezetői egy brüsszeli csúcstalálkozón megállapodtak arról, hogy új fegyvereket vásárolnak Európa védelmi képességének növelése érdekében. Ezt a döntést üdvözli az EU Bizottsága, becslése szerint a következő tíz évben további 500 milliárd eurót kell fegyverkezési projektekbe fektetni az olyan célok elérése érdekében, mint az európai légvédelem és a keleti határok biztosítása. Két központi kérdés azonban továbbra is tisztázatlan: Ki gyártsa a katonai felszerelést, és hogyan lesz garantálva a finanszírozásuk?

A csúcstalálkozóra a Palais d’Egmontban került sor, azzal a céllal, hogy bizalmas légkört teremtsenek. A megbeszélésen szóba került Donald Trump amerikai elnök felhívása is a NATO-tagországok felé, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék. Olaf Scholz kancellár ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Németország alig teljesíti a NATO-kvótát, miközben hét uniós országból hiányzik.

Az európai védelmi kiadások a fókuszban

Az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben az EU-tagállamok 2024-es védelmi költségvetése egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Ezt a megközelítést a geopolitikai feszültségek, a NATO-kötelezettségek és a nemzeti prioritások alakítják. Lengyelország például úgy döntött, hogy a GDP 3 százalékára emeli védelmi kiadásait. Más országok, például Szlovákia, Szlovénia, Lettország és Románia szintén a 2%-os határ elérésére törekednek. Románia 14%-kal növelte 2022-es költségvetését.

A francia-német partnerség kihívásai is világossá válnak, különösen az olyan védelmi projektekben, mint a Future Combat Air System (FCAS) és a Main Ground Combat System. A 2021-2027-re 8 milliárd euró értékű Európai Védelmi Alap célja a védelmi technológia és az ipar megerősítése, míg Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban jelentős költségvetés-emeléseket terveznek. Németország további 100 milliárd eurót tervez a költségvetésbe a NATO 2%-os GDP-arányos céljának eléréséhez.

Az új fegyverek finanszírozásáról szóló vita szintén központi kérdés marad. Macron elnök több európai finanszírozást és a megosztott adósság elengedését szorgalmazza, míg Németország, Hollandia és Ausztria ellenzi ezt. Scholz egyértelművé tette, hogy nem lesz közös adóssága az EU-nak. Szóba került az Európai Beruházási Bank esetleges újrahasznosítása is, hogy lehetővé tegye a fegyverfinanszírozást, de ez ellenállásba ütközik, mivel a bankot különösen „klímabankként” ismerik.

Ezek a fejlemények azt jelzik, hogy Európa védelmi stratégiájában mélyreható változás következett be, amelyet megerősítenek a geopolitikai realitások és a NATO-ra nehezedő nyomás, hogy egységes védelmi politikát folytasson. Várható, hogy az EU tagállamai hogyan reagálnak a felmerülő kihívásokra.