Az EU Bizottság halasztást tervez: Kritika alatt áll az ellátási lánc törvény!

2025. február 26-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új uniós terveket mutatott be, amelyek messzemenő változásokat tartalmaznak az ellátási lánc törvénye terén. Ennek megfelelően két évvel el kell halasztani a törvényt, és hatástalanítani kell annak kialakítását. Ezeket az intézkedéseket az SPD és a Zöldek éles kritikája érte.

A változtatások központi eleme, hogy a jövőben az emberi jogi és környezetvédelmi normák betartását csak közvetlen üzleti partnereknek kell biztosítaniuk. Ez jelentősen korlátozza a védelmet az ellátási lánc egészében. Ezen túlmenően egyszerűsíteni kell a fenntarthatóságra vonatkozó jelentéstételi követelményeket, hogy alkalmazkodni lehessen az európai gazdasághoz, amely a bürokrácia csökkentését követeli.

Ellátási láncról szóló törvény: Korábbi hiányosságok és kritikák

A 2022. január 1-jén hatályba lépett német ellátási lánc törvény jelentős hiányosságokkal rendelkezik, különösen a környezet és az emberi jogok védelmét illetően, mint pl. Greenpeace jelentették. A szabványok ellenőrzése csak az értéklánc végén történik, ami azt jelenti, hogy sok környezeti kárt, amely jellemzően az ellátási lánc elején jelentkezik, nem kezelik megfelelően.

A törvény csak a közvetlen beszállítókra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a cégeknek csak környezetkárosítás alapos gyanúja esetén kell intézkedniük. Ez jelentős hiányosság, mivel a környezetvédelmi szempontokat csak nagyon korlátozott mértékben veszik figyelembe, és bizonyos kockázati ágazatokat, például a textilipart, kizárják a szabályozásból.

Ezen túlmenően a gondossági kötelezettség megsértése esetén nincs külön felelősségi szabályozás. Nehéz elszámoltatni a vállalatokat, ami megnehezíti a szabványok betartatását, valamint az emberi jogok és a környezet védelmét. 2023. január 1-jétől kezdetben csak mintegy 600, 3000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatot tartanak nyilván, ami kritikát kapott. A Greenpeace azt követeli, hogy a jövőben a kockázatos ágazatokban tevékenykedő kisebb cégek is szerepeljenek a törvényben, mivel ez szükséges a környezetvédelem és az emberi jogok átfogó fejlesztéséhez.

Az olyan cégek, mint a Symrise, a Tchibo és a Beckers Bester, már törvényjavítást kértek e hiányosságok orvoslására.